![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Miért lesznek nagyon ritkán rákosak az elefántok és bálnák?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Egy komolyabb olimpián kockázatos az ágyékkötő
- Totális őrültségnek tartották, egy véletlen miatt lett divatos a napozás
- Piros ruhás nők, sportolók, alkohol: ezt imádják bennünk legjobban a szúnyogok
- Milyen gyakran kell mosni az ágyneműt? Itt a tudomány válasza
- Soha ne fogadjon el táplálkozási tanácsokat egy százévestől
Az állatokban előforduló tumorok megértése komoly előrelépésekhez vezethet az onkológia területén. Nézzük például az elefántokat: sokkal nagyobbak mint mi, tehát több sejtjük van, tehát elméletben nagyobb az esélyük a sejtburjánzásra is. Majdnem annyi ideig élnek, mint az emberek (60-70 évig), mindezek ellenére ritkán lesznek rákosak.
Ilyenek a bálnák is. A grönlandi bálna akár 100 tonnás is lehet, és néhány egyed több mint 200 évig él, ehhez képest elég ritka náluk a tumor kialakulása.
Ezt hívják Peto paradoxonának: hiába nagyobbak ezek az állatok, ritkábban rákosak, mint az ember. Ez azért lehet, mert az évezredes evolúciós folyamatok során néhány faj olyan védelmi mechanizmusokat fejlesztett ki, ami meggátolja a rákos sejtek kialakulását és szaporodását. Ilyenek például az elefántok és a bálnák, valamint a csupasz turkáló, a lovak, a szürke mókus és a denevérek. A paradoxon Richard Peto brit epidemiológusról kapta a nevét, aki 1977-ben rámutatott az ellentmondásra.
Sokan tanulmányozzák ezeknek az állatoknak a szervezetét, mert a védelmük megértése jelentős lépés lehet a betegség kutatásában. Az elefántoknál például 40 másolatát találták meg a TP43-as génnek, ami meggátolja, hogy a tumorok nőjenek és terjedjenek. Az emberekben és a legtöbb állatokban csak két ilyen gén van, ez pedig magyarázatot adhat arra, miért rákosak ritkán az elefántok.
![GettyImages-1207755371](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3336/33361/333615/33361596_b0b95fa2e8e18747c05dcaa755e2e8cd_wm.jpg)
Egy másik ilyen mechanizmus lehet még az, hogy mikor az elefántok sejtjei rákosak lesznek, nem megjavítani próbálják azokat, hanem a sejtek egyszerűen elhalnak. Az embereknél viszont a szervezet megpróbálja megjavítani a sejteket, ami mutációhoz és még több rákos sejt kialakulásához vezethet. A Utah-i Egyetem kutatói három olyan gént találtak, ami a javítás megakadályozásával gátolja a tumor terjedését.
Bár az emberben is van néhány gén, ami meggátolja a rák kialakulását, még így is a veszélyeztetett csoportba tartozunk. Az állatoknál átlagosan 20-40 százalék az esélye, hogy rákosak legyenek, és míg az egyik oldalon ott az elefánt, a bálna, vagy a csupasz turkáló, vannak szélsőségesen rákra hajlamos fajok is, mint például a kutyák, egerek és gepárdok.
Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy az állatoknál közel sem olyan jól dokumentált az esetszám, mint az embereknél.
Nem véletlenül emlegetjük ennyit a csupaszt turkálót. Nemcsak a rágcsálókhoz képest hosszú életük (akár a 32 évet is megérhetik) miatt lenyűgözőek, hanem azért is, mert ezt a kelet-afrikai rágcsálót évtizedek óta vizsgálják, és a több ezer tanulmányozott egyedből összesen hatnál alakult ki tumor.
A Rochesteri Egyetem kutatói – Vera Gorbunova és férje, Andrei Seluanov – 13 éve foglalkoznak a rágcsálókkal, és szerintük a sikerük kulcsa a testükben található (relatíve) rengeteg hialuronsav lehet, ami megakadályozza a féktelen sejtburjánzást. Előfordulhat, hogy kontakt gátlásról van szó, ami a test egyik védelmi mechanizmusa. Nagy vonalakban annyit jelent, hogy ha túl sok sejt van egymás mellett, akkor a sejtek nem osztódnak tovább. A hialuronsav ezt a szűkösséget szimulálhatja a sejtek számára, ezért nem osztódnak kontrollálatlanul a rákos sejtek. Ha ez nem jön be, akkor a turkálónál bekapcsol p16-os gén, ami szintén megakadályozza a burjánzást. Ha ez is kevés lenne, a rákos sejtek egyszerűen kikapcsolják saját magukat.
![Csupasz turkáló (Heterocephalus glaber)](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3336/33361/333615/33361580_e768054ff29695641fbe8ec4f5331b2e_wm.jpg)
Gorbunova és Seluanov egy másik földikutya-félét is vizsgált, amiben több száz példány után egyet se találtak, aminél természetesen alakult volna ki a rák. Más kutatók denevéreket vizsgálnak, mert néhány faj hasonló tumorellenes mechanizmusokat produkál.
Az elefántokon és a bálnákon a lassú anyagcseréjük is segíthet, mivel így lassabban osztódnak a sejtjeik, tehát kisebb az esélye a mutált sejtek kialakulásának.
Sajnos a mérleg túloldalán ott áll az ember legjobb barátja. A golden retrievereknek több mint fele rákban hal meg, a skót terriereknél pedig 18-szor nagyobb eséllyel alakulhat ki húgyhólyag daganat, mint egy átlagos kutyánál. Az ír farkaskutyák 100-szor hajlamosabbak a csontrákra, mint egy átlag eb.
Ez leginkább az évszázados tenyésztési folyamat hibája.
Bár szomorú és igazságtalan, hogy a kutyáknál gyakran alakul ki daganat, a tudomány számára segítséget jelent. Könnyebb náluk megtalálni azokat a genetikai mutációkat, amik a betegség kialakulásához vezetnek, és a kialakulási folyamat a kutyáknál nagyon hasonló az emberre jellemzőre. Ilyen például egy elváltozás, ami a húgyhólyag daganatos kutyák 85 százalékánál előfordul. Ugyanez a mutáció az emberekre is jellemző.
Évente nagyjából ezer amerikainál alakul ki csontrák. Az amerikai kutyáknál ez a szám 50 ezer, tehát egy relatíve ritka betegségnél megnő a vizsgálható betegek száma. Kutatók már kimutatták, hogy a csontrákos embereknél és kutyáknál ugyanazok a mutációk vannak jelen.
Minden vizsgálatnak végső soron egy célja van: hogy rájöjjünk, miért alakul ki valakinél daganat, és le tudjuk küzdeni. Gorbunováék már kísérleteznek a hialuronsavval, hogy az egereknél is meggátolja-e a tumor kialakulását. Hátha fel tudjuk használni a természetben látható védelmi mechanizmusokat a saját betegségeink ellen.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon