Fehér vagy fekete ruhát jobb viselni kánikulában?

A címben feltett kérdésre alighanem mindenki egyből rávágja, hogy fehéret, ezért pedig nem is hibáztatom önöket, azzal ugyanis vélhetően mindenki tisztában van, hogy a fekete tárgyak – sajnálatos módon beleértve ebbe a kedvenc zenekaros pólóinkat is – a tűző napon könnyebben felmelegednek, mint a fehérek. Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy a fehér dolgok azért fehérek, mert a fehér fényt verik vissza, ez pedig minden látható színnek a kombinációja. Ha a fehér veri vissza minden szín közül a legtöbb fényt, az azt is jelenti, hogy a fehér dolgok nyelik el a legkevesebb fényt, tehát azok melegszenek fel legkevésbé a napon. 

Na de mi a helyzet például az észak-afrikai sivatagban élő beduinokkal, akik gyakran viselnek feketét, dacára annak, hogy iszonyatosan meleg, a napsütésnek hatványozottan kitett területen élnek? Ők csak nem hordanának fekete ruhákat, ha nem lenne valamilyen előnye a dolognak – gondolhatja az ember. Az már ebből a furcsa kettősségből is látszik, hogy nem annyira evidens az egész, ahogy azt elsőre hinnénk. Hogy rögtön az elején lelőjük a poént, a tudomány jelenlegi állása szerint a fehér a nyerő, de

Ahhoz, hogy leássunk a probléma mélyére, több dolgot is elő lehet szedni, például azt az 1980-ban a Nature tudományos szaklapban megjelent tanulmányt, melyben a kutatók a beduinok különös ruhaviselési szokásával foglalkoztak. Korábbi, állatokkal végzett kutatások során már bebizonyosodott, hogy a fehér bunda, vagy tollazat nagyobb értékben engedi át a rövidhullámú sugárzást a bőrig, mint a fekete, a kutatók pedig arra gyanakodtak, hogy a beduinok a logikával szembemenő fekete ruhával képesek minimalizálni a napsugárzás okozta felmelegedést.

A kutatás során a szakemberek meglehetősen archaikus módszerrel próbáltak a végére járni a dolognak: egy embert fehér, meg fekete ruhában is kiállítottak a napra a sivatag közepén, aztán egy sor paraméter alapján megvizsgálták a különbségeket. Az így kinyert adatokból kiderült, hogy a fekete ruha háromszor annyi hőt nyelt el, de hiába volt akár 6 fokos a hőmérsékletkülönbség a ruha felsznínén, ez a viselője testéig már nem jutott el, a bőr és a ruha közti hőmérséklet ugyanannyi volt mindkét esetben. Ez azért érdekes, mert a magasabb felületi hőmérsékletből eredő légáramlás önmagában nem kompenzálta volna a jóval magasabb hőelnyelést, így a kutatók arra jutottak, hogy a fekete ruha esetében valamilyen extra hatás is bejött a képletbe.

A következtetés az lett, hogy a fekete ruha alatt nagyobb a légáramlás, emiatt pedig kényelmesebb lehet a viselése a sivatagi hőségben. Ezt okozhatja például a kéményhatás, vagy más néven természetes huzat, melynek lényege, hogy a fekete ruhák esetében azért nem magasabb az anyag és a bőr közti tér hőmérséklete, mert az alapvetően felmelegedett levegő miatt felfelé haladó, a testet hűtő légmozgás alakul ki. Ehhez persze arra van szükség, hogy kellő hely legyen a ruha és az ember bőre között, ami egy hétköznapi pólóról például nem feltétlenül mondható el.

A Wired újságírója tavaly kevésbé tudományos, ám hasonlóan hasznos kutatást végzett el a kérdésben, melyben infravörös kamerákkal eredt a rejtély nyomába. Ő két kérdésre szálazta szét a problémát, elsőként azt vizsgálta meg, hogy melegebb lesz-e a fekete ruha a fehérnél. Itt nagy meglepetések nem érték, a fekete ruha természetesen melegebb volt a fehérnél, miután mindkettőt kitette a napra. Ennél sokkal érdekesebbnek bizonyult a második kérdéskör, melyben a lap újságírója nagyjából azt vizsgálta meg, amiből a '80-ban megjelent tanulmány szerzői is kiindultak, vagyis, hogy lehetséges-e az, hogy a fehér ruha jobban visszaveri a testünkből távozó hőt a feketénél. A kísérlet alapján erre egyértelműen az a válasz, hogy nem,

Szóval összességében úgy tűnik, hogy ha nem bő ruhákat hordunk, akkor talán kicsivel jobban járunk a fehér szereléssel, ha odakint 40 fok van, és hétágra süt a Nap, de igazság szerint akármilyen színű ruhát is veszünk fel, szinte ugyanolyan nyomorultul érezzük majd magunkat.