Ismeri a Wikipédia titkos kódját?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Csehszlovák kém lehetett a saját halálát eljátszó brit politikus
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
A világ legnagyobb online enciklopédiája idén lett 20 éves, és bő egy évtizede rebesgetik már, hogy ha egy találomra kiválasztott, angol nyelvű Wikipédia-szócikkről a megadott hivatkozások legelsőjével átlépünk egy másikba, és így tovább, akkor előbb-utóbb bölcseleti dilemmák egész sorába ütközünk ugyan, cserébe viszont ugyanoda jutunk el mindig.
Egy kamasz wiki-felhasználó 2008 tavaszán írta le először az említett jelenséget, amely később Hannah Fry brit matematikus tudománynépszerűsítő előadásai révén vált világszerte ismertté. A megfigyelést utóbb lekutatták: az esetek több mint 97 százalékában valóban megáll.
A módszer egyszerű
Megnyitunk egy tetszőleges Wikipédia szócikket. (Ilyet automatikusan is tudunk generálni a „random article” menüpontra kattintva az angol nyelvű változatban.)
Megkeressük a szöveg legelső kattintható hivatkozását, amely (és ez fontos!):
- nem arra az oldalra mutat, amelyen éppen vagyunk, vagy nem halott link (utóbbiak pirosak), hiszen akkor tulajdonképpen nem is mentünk sehova;
- nem navigál el bennünket a Wikipédiáról – hiszen akkor kilépünk a mátrixból;
- nincsen zárójelben vagy dőlt betűvel szedve (mert ezek csak technikai ugrópontok, nem tartalmiak).
Rákattintunk, majd a újonnan megnyíló oldalon megismételjük ugyanezt. (Nagyon ritkán előfordulhat, hogy egy oldalon egyáltalán nincsen hivatkozás, de ez hibajelenség, előfordulási gyakorisága elenyésző.) Egy ideig ismételgetjük a sémát, és láss csodát:
a Filozófia (Philosophy) szócikken találjuk magunkat.
De miért? Pofonegyszerű. Minden szócikk definícióval kezdődik, amely a bennfoglalási viszonyok sajátságaiból adódóan egyre feljebb vezet az absztrakciós létrán. Az adatpiramist megmászva így jutunk el végül mindig a legelvontabb kategóriákhoz, amelyekkel ugyebár a filozófia tudománya foglalkozik.
És ez tuti?
Semmi sem tökéletes, még az enciklopédiák sem. Előállhat ugyanis egy hurok, amikor is elnavigálunk az egyik oldalról a másikra, ám onnan az első link visszavezet minket ugyanoda, ahonnét indultunk. Ekkor bizony véget ér a móka, ezért is nem 100 százalékos érvényességű a szabály.
A nem angol nyelvű változatok szerkezete ráadásul sokkal slendriánabb, így a magyaré is. Küküllőpócsfalva például hurokba visz, ahogyan Budapest is – de csak magyarul. Angolul meg sem állnak a bölcseletig.
És mi van, ha eleve a Filozófia/Philosophy szócikkről indulunk? Angolul a filozófiától is a filozófiáig jutunk el, tehát vissza ugyanoda. Magyarul viszont egy enfarkába harapó hurokcsapdába (Nap-Naprendszer-Nap) érkezünk, ahonnan többé már nincs menekvés.
Ám ha úgy vesszük: mindkét út kitűnő példázata Nietzsche talán legismertebb gondolatának: az örök visszatérésnek.
(Borítókép: A Wikipédia logója. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images)
Rovataink a Facebookon