Pipás Pista, „az átokházi tanyavilág hóhéra” valójában nő volt

Pipás Pista alakjához Szeged környékén legendák sora kapcsolódik. Számtalan történet kering arról, hogy a tanyavilágban a családjukat bántalmazó erőszakos férfiak miként bűnhődtek halállal a tetteikért, miután Pipás „eljött értük.” A ravasz csavargó az elkövetett gyilkosságokat leleményes módon rendre öngyilkosságnak tudta álcázni, így sokáig a gyanúsítást is sikerrel elkerülte. Tisztelték és rettegték őt, mígnem a véletlen bizonyítékot szolgáltatott tetteire – és egyúttal arra is fény derült, hogy Pipás Pista fizikai ereje, jellegzetes öltözéke, pipázós-italozós életmódja ellenére egy nő volt. A következő írás az „átokházi tanyavilág hóhéraként” is ismert asszony legendáját és valós életét kívánja bemutatni.

Élettársi veszekedésből gyilkossági nyomozás

A Horthy-korszak másik nagy vihart kavaró gyilkosságsorozatához, a tiszazugi arzénos asszonyok ügyéhez hasonlóan a hatóságok Pipás Pista tetteiről is véletlenül szereztek tudomást. 1932. június 7-én két rendőrtiszt-helyettes a Szeged környéki tanyavilágban járőrözött, és útjuk során az egyik tanyán szétválasztottak egy veszekedő párt, Vér Józsefet és Németh Veront. A nő korabeli megfogalmazásban „vadházasságra” lépett az egyébként nős férfival, miután azonban Vér nem tudta eltartani, néhány hét elteltével el akarta hagyni őt. Párja maradásra próbálta kényszeríteni, a rendőrök közbelépésére azonban az asszony végül távozhatott.

A tiszthelyettesek hazakísérték Németh Veront, ő pedig az út során mesélt nekik Pipás Pista állítólagos viselt dolgairól. A nő információi Vér József feleségétől, Tombácz Pirostól származtak. Tombácz korábban többször beszélt arról, hogy tíz évvel azelőtt mostohaapját, Dobák Antalt édesanyja megbízásából Pipás Pista megölte, majd a bűntettet öngyilkosságnak álcázták. Vér Józsefet a felesége a családi viták során állítólag többször is azzal fenyegette, hogy könnyen Dobák sorsára juthat.

A két rendőr jelentése nyomán a Szeged-Alsóközpontban (a mai Mórahalmon) működő illetékes kapitányság nyomozást indított, és 1932 júliusában négy gyanúsítottat is letartóztattak. Őrizetbe vették Dobák özvegyét, Pipás Pistát, valamint két környékbeli férfit, Horváth Jánost és Császár Józsefet, akik a vád szerint részt vettek a gyilkosságban. A tanyavilág nyomorúságos viszonyai között egy ilyen bűneset nem számított kuriózumnak, Dobák Antal megölésének ügye azonban hamarosan a bulvárlapok címoldalára került. Kiderült ugyanis, hogy Pipás Pista neve ellenére nem férfi, hanem nő. Ez elsősorban azért okozott meglepetést, mert az 1922 márciusában meggyilkolt Dobákot felakasztották, vagyis a bűntett 

A vallomások szerint az áldozattal a feleség megbízásából végeztek, aki bort, élelmiszert, valamint pénzt ajánlott Pipásnak és társainak. A vendégségből hazatérő Dobák Antalt gyilkosai a saját konyhájában lepték meg. Lefogták, hurkot dobtak a nyakába, és felakasztották a mestergerendára, majd miután meghalt, ismét felkötötték egy melléképületben. A helyszínt úgy rendezték el, hogy minden egy részegen elkövetett öngyilkosságra utaljon, amelyet aztán Dobákné később „felfedezett”, majd jelentett a hatóságoknak.

Gyilkosból mesterbűnöző

A kihallgatások megindítása után az ügy újabb szenzációs fordulatot vett, Dobák Antalné ugyanis egy másik öngyilkosságnak álcázott gyilkosságról is beszámolt. Az özvegy azt vallotta, hogy a férje halála előtt Pipás eldicsekedett neki egy másik férfi hasonló megölésével (és ezzel mintegy megnyugtatta a felbujtóját, hogy alkalmas a megbízatásra). Az áldozat Börcsök István volt, aki 1919 májusában, a tanácsköztársaság zűrzavaros időszakában halt meg az egyik környékbeli tanyán. A kiterjesztett nyomozás során kiderült, hogy Pipás Pista ebben az esetben is egy rettegésben élő asszony felhívására gyilkolt, és az akasztást egy tettestárssal (Vecsernyés Jánossal) hajtotta végre.

A Pipás-ügy ily módon országos szenzációvá dagadt. 

amelyekben különböző öngyilkosságnak vagy balesetnek álcázott gyilkosságok elkövetésével vádolták meg Pipás Pistát. Ezenfelül tanyák felgyújtásával, idős asszonyok megölésével is meggyanúsították őt. A furcsa módon férfi ruhában mutatkozó, férfimunkát végző és férfias viselkedésjegyeket mutató Pipás a tanyavilág valóságos mesterbűnözőjévé nőtt. A hatóságok végül csak két gyilkosságot tudtak rábizonyítani, ezek elkövetéséért azonban 1933 januárjában kötél általi halálra ítélték őt. Pipás Pista ügyvédje segítségével fellebbezett, ám novemberben a kúria helybenhagyta a korábbi döntést.

Egy Thaly Ida nevű tanárnő, aki a szegedi Csillagbörtönben bibliaórákat tartott a raboknak, levelet írt Horthy Miklós kormányzónak, melyben beszámolt arról, hogy a „rettegett Pipás” milyen lelki változáson ment keresztül a fogságban. Feltételezhető, hogy ez a levél is szerepet játszott Horthy döntésében, aki 1933 karácsonya előtt életfogytiglani börtönre változtatta az asszony ítéletét. Pipás Pista ezután a Budapesti Gyűjtőfogházba került, és 1940 októberében itt is halt meg.

Mesterbűnözőből legenda – „Eljön érted a Pipás!”

A per következtében Pipás Pista a Szeged környéki tanyavilág ellentmondásos hősévé vált. Miután a felderített gyilkosságok közös motívuma volt, hogy a családjukat sanyargató férfiakat érte utol a szörnyű vég, Pipásból a népi folklór egyfajta „igazságtevőt” kreált, aki a védtelen nőkön esett sérelmeket torolta meg. Szállóigévé vált a házastársi viták során, hogy

aki a történetekben felakasztotta, kútba vagy vályogvető gödörbe lökte az erőszakos férfiakat. Más változatok szerint büntetésként megperzselte a részegeskedő családfők lábát. A legendának ugyanakkor ellentmond az a tény, hogy a rábizonyított bűncselekményeket a nő nem együttérzésből, hanem anyagi haszonszerzés reményében követte el.

A Pipás Pistáról alkotott mítoszhoz az a férfiszerep is hozzátartozik, amelyet a korabeli tanyavilág társadalmában betöltött. A beszámolók szerint kiválóan bánt a lovakkal, napszámosként kemény fizikai munkát végzett, és állítólag csempészésből is jelentős bevételt szerzett. A szórakozás terén ugyancsak férfiként viselkedett, vég nélkül dohányzott, rengeteget italozott, hangszeren játszott, nőket táncoltatott, és állítólag udvarolt is. Ezen személyiségjegyek miatt Pipás emlékezete nagyban hasonlít a 19. századi dél-alföldi betyárokéhoz.

Pipás Pista legendájának harmadik fontos eleme a neme, illetve annak „leleplezése.” Egy később elterjedt történet szerint olyannyira sokáig tudta álcázni magát, hogy csupán a börtönben, egy kényszermosdatás során derült fény arra, hogy valójában nő. A korabeli tudósítások, amelyek beszámolnak arról, hogy az őrizetbe vett gyanúsított valójában „asszonyember”, kellőképpen cáfolják ezt a mesét. Ugyanakkor Pipás történetét még érdekesebbé teszi, hogy „titka” a tanyavilágban széles körben ismert volt. Erről az a dialógus is tanúskodik, amelyet Ember Judit jegyzett fel egy interjú során. A híres rendező az 1980-as években filmet készített Pipás Pista életéről, és a Szeged környékén végzett anyaggyűjtés során lehetősége nyílt arra, hogy beszéljen olyan idős emberekkel, akik találkoztak a legendás bűnözővel.

– […] A Pipás szamaraskordén hordta az irtást meg a vesszőket. Féltünk tőle. Ha hallottuk, hogy jön, már bújtunk is. De azért lestük, hogy mit csinál?

– És mit csinált?

– Hajtotta a szamarat és pipázott. Úgy kellett szólítani, Pista bácsi, de kendő volt a fején.

– Miért féltek tőle?

– Hogy férfi.

– Más férfitől is féltek?

– Más férfi nem volt nő.

Ki volt valójában Pipás Pista?

Az már a korabeli tudósításokból kiderült, hogy Pipás eredetileg Fődi Viktória néven látta meg a napvilágot. Ez a tény életének legismertebb szakaszában sem merült feledésbe, ugyanis a Pista mellett gyakran a Viktor nevet is használta. Születésének ideje bizonytalan, a bírósági eljárás során az életkorát 42 évre becsülték. Egy juhász leánya volt. Feltételezések szerint apja szakmájának köszönhette „fiús” neveltetését, és otthon sajátította el azokat az ismereteket, amelyek révén később férfi hivatásokban is boldogulhatott. Tizennyolc esztendős korában hozzáadták egy nála jóval idősebb jómódú özvegy férfihoz, Rieger Pálhoz, ám a fiatal nő kicsapongó életmódja már a férfiruha felöltése előtt megkezdődött, így hamarosan elváltak útjaik.

A korabeli tájékoztatás színvonalát jól mutatja, hogy a perről tudósító Az Est című napilap 1932. július 29-i számában már „eltemette” Riegert, majd két nap múltán interjút közölt a korábban halottnak mondott idős férjjel. Ez az eset is jól mutatja, hogy a tanyavilágról, Pipás Pista környezetéről a társadalom milyen bizonytalan információkkal rendelkezett. Ez a homály kiváló táptalaja volt a későbbi legendáknak.

Fődi Viktóriának bizonyíthatóan két leánygyermeke született az évek során. Az egyik, Mária édesapja Rieger Pál volt. Pipás Pista nemi hovatartozása, családi állapota olyannyira nem volt titok a tanyavilágban, hogy egyes vallomások szerint a gyilkosságok előtt kislányával üzent aktuális megbízójának.

Vajon mivel magyarázható, hogy Fődi Viktória a férfilétet választotta, és Pipás Pistává vált? Erről csupán találgathatunk. Minden bizonnyal ösztönzőleg hatott rá, hogy 

De létezhet más magyarázat is: az első világháború alatt és után, amikor a férfitársadalom valósággal megtizedelődött, Fődi Viktória számára lehetőség nyílt ennek a szerepnek a megélésére. Férfinak lenni pedig még egy ilyen nélkülöző közösségben is komoly társadalmi előnyökkel járt, amelyekről „Pipás Pista” személyisége, vágyott életmódja miatt nem akart lemondani.

Mennyit tud valójában a történelemről? Tegye próbára tudását a Rubicon-próba kvízjátékban! Mind a 13 pontot csak egy igazi történelemzseni szerezheti meg! 

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Rubicon Történelmi Magazin közreműködésével jött létre.