Tényleg elveszti koffeintartalmát az újramelegített kávé?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Ma van a kávé világnapja, és ez alkalomból érdemes megvizsgálni néhány fontos kérdést. Az egyik ilyen, hogy ha egyszer kihűlt a kávé, és újra kell melegíteni, állítólag büntetni fog az íze. De vajon az ital koffeintartalma is csökkenni fog?

A rövid válasz: nem.

A hosszabb válasz: bár a lefőzött kávé megmikrózva tényleg keserűbb lesz, csupán városi legenda, hogy hatását is elveszti, és csökken a koffeintartalma.

A tévhit hátterében az íz változása állhat. Jellegzetes ízét a kávé a babokban található kémiai vegyületeknek köszönheti. A kávészemek ugyanis tartalmazzák a klorogénsavat, a koffeinsav és a kininsav észterét, előbbi pedig a pörkölés és főzés során utóbbi kettőre bomlik szét. A kininsav jellegzetesen keserű ízt ad mindennek, például a tonikban is ez található. Amikor a már lefőzött kávét újramelegítik, a hő hatására még több koffeinsav és kininsav termelődik, ettől lesz rosszabb az illata és íze.

A koffein azonban egy természetesen stabil molekula, ezért valószínűtlen, hogy otthoni körülmények között elvégezhető hűtés vagy melegítés hatására változna a száma egy csésze kávéban, mondta dr. Christopher Hendon, az Oregoni Egyetem professzora. Legalább 178 Celsius-fokra kellene felmelegítenünk a kávénkat, hogy bármilyen változásra kényszerítsük a koffeint, mivel a vegyület szilárd állapotában e felett a hőmérséklet felett kezd szublimálni. Ez azonban Hendon szerint – hacsak nem gyújtjuk be és melegítjük elő a sütőt, hogy berakjuk a félig megivott csésze kávét melegedni – nem reális szituáció, a mikrohullámú sütők például nem fogják ilyen hőmérsékletre felforralni, plusz a kávéban található víz is elpárologna ilyen hő hatására, a mutatvány végén pedig csak ihatatlan trutyi maradna a bögrében.

Dr. Hendon szerint a városi legenda a kávé mindennapokban betöltött szerepéből eredhet. A reggeli induláshoz vagy a nap közben a fáradtság ellen elfogyasztott italról az éberségre, a frissességre asszociálnak az emberek, így frissebbnek és éberebbnek is érzik magukat első kávéjuk elfogyasztása után. A placebo mellett a kémia is kiveszi a részét ebből: a kávéban található koffein befolyásolja a nyugtató hatású, az álmosság jelét okozó adenozinszintet az agyban, így tényleg kevésbé érzi fáradtnak magát testünk egy kávé után. Ugyanakkor nemcsak az agyban található neurotranszmitter, hanem a vér kortizolszintje is befolyásolja, mennyire vagyunk éberek. Kutatások bizonyították, hogy a testben ciklikusan változik a vér kortizolkoncentrációja, amely a csúcspontokon éberség, a mélypontokon pedig fáradtság érzését kelti a szervezetben. A csúcspontok általában reggel 5:30 és délelőtt 11:30 között vannak, délutánra elkezd csökkenni, ergo fáradtabbak leszünk. Eddigre a reggeli kávé koffeinje által lekötött adenozin is elkezd felszabadulni, a test vércukorszintje is változik, hidratáltsága is csökken, így hiába iszunk egy-egy újabb csészével, nem feltétlenül fogjuk olyan intenzíven érezni a hatást, mint reggel az elsőét. Sőt van, hogy fáradtabbnak érezzük magunkat a kávé után, mint előtte. Ezért mondja a tudomány is, hogy 9:30 és 11:30 között érdemes meginni a napi kávét, ha tényleg ki akarjuk használni és érezni a hatását.