További Tudomány cikkek
- A Gömböc atyja megint óriási dologra bukkant
- Rekordgyorsan ismerjük fel a szagokat, és ez anyagi nyomorba is dönthet minket
- Újabb hosszú távú következményeket találtak a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben
- Reggelig láthatjuk az év legnagyobb szuperholdját – kár, hogy csak illúzió
- Akkora a vízhiány, hogy az már a világ élelmiszer-termelését is veszélyezteti
A szökőmásodpercek eltörlését javasolta tavaly titokban az amerikai kormány az ENSZ illetékes szervezetének, tudta meg a Wall Street Journal. Az ötletet az üzleti szféra támogatja, a csillagászok viszont ellenzik, hiszen szinkronizáció híján az órák által mutatott idő nem lenne összhangban a nappalok és az éjszakák váltakozásával.
Az első atomóra 1949-ből
Mivel a Hold gravitációs ereje lelassítja a Földet, a bolygó nem pontosan huszonnégy óra alatt, hanem valamivel lassabban fordul meg tengelye körül. Van ugyan, hogy a Föld jól viselkedik, de van, hogy naponta 2 milliszekundumot késik, és másfél év alatt akár egy másodperces késést is összehoz. Hacsak nem akarjuk megvárni, hogy a Nap este hatkor keljen, vagy hogy sötétben kelljen ebédelni, a fordulat valós ideje és az órák által mutatott idő közti különbséget kompenzálni kell. Ezért az erre hivatott nemzetközi szervezet, az ITU irányításával működő nemzetközi földforgási és referenciarendszer-szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service, IERS) időről időre elrendeli az órák szinkronizálását a bolygó mozgásával.
A Föld forgása szempontjából önkényes időállítás azonban gyakran megviseli a precíziós időmérő rendszereket, amelyek már jó ideje az atomok vibrálása szerint ketyegnek, és nem érdekli őket a bolygó lustasága. Egy 1996-ban végrehajtott átállításkor az Associated Press rádióállomása zavarodott meg, egy évvel később az oroszok műholdas helymeghatározó rendszere, a Glonassz fagyott le húsz órára, 2003-ban egy szökőmásodpercekkel kapcsolatos hiba miatt a Motorola GPS-vevői 62 és fél órát mutattak a valós idő helyett.
Szökőmásodperc helyett szökőóra
A csillagászok viszont, így Daniel Gambis, az IERS szökőmásodperc-felelőse úgy gondolja, hogy az időnek kellene a Föld forgásához igazodnia, és nem fordítva. Gambis, aki a párizsi obszervatóriumban dolgozik, az amerikai javaslatot erőfitogtatásnak és a tudományos dialógusba való beavatkozásnak tartja. Az ITU illetékesei szerint a javaslat csak az ENSZ-re tartozik, ezért nem hajlandó nyilvános vitába bocsátkozni - annyi biztos, hogy ha a szervezet elfogadja az amerikai javaslatot, 2007-ben megszűnhet a szökőmásodpercek rendszere, így eltávolodhat egymástól az órák által mutatott idő és a Föld forgásának ideje. Hosszú távú alternatív megoldás lehet a szökőóra, amelyet csak 500-600 évente kellene bevetni, de így legalább lesz idő kidolgozni a részleteket.