Egyre több a nikotin a cigarettában

Brad: Nick, most félretéve a munkádat meg mindent, remélem tudod, hogy a passzív dohányzás igazi gyilkos.
Nick Naylor: Most meg miről beszélsz?
Brad: Csak remélem, hogy füstmentes környezetet biztosítasz Joey-nak, ez minden.
Nick Naylor: Brad, én vagyok az apja. Te meg az a csávó, aki az anyját kúrja.
Brad: Erre nem volt semmi szükség.

Thank You for Smoking, 2006

Látta valaki a Thank you for Smokingot, ami magyarul Köszönjük, hogy rágyújtott címmel ment a moziban? A dohány-, az alkohol- és a fegyverlobbi képviselői hetente találkoznak egy kocsmában, és a film egyik legviccesebb jelenetben azon vitatkoznak, melyikük iparága szedi a legtöbb halálos áldozatot évente. A dohányszektor frontembere, Nick Naylor játszva űbereli a többieket, majd a továbbiakban azon munkálkodik, hogy megőrizze kedvenc területe elsőségét a halálipari toplistán. És semmi se drága neki.

Egy frissen megjelent, független tanulmány szerint a dohánylobbi üzelmeit bemutató játékfilm nem minden állítása fikció. A Harvard közegészségügyi intézetének (Harvard School of Public Health) kutatói bebizonyították, hogy 1998 és 2005 között a dohánygyárak szándékosan 10-11 százalékkal növelték a cigarettákban található nikotin mennyiségét, és "kiterjedt dohányzási járványt" idéztek elő, megnehezítve a leszokást. A tanulmány azt állítja, hogy a dohánygyárak a vizsgált hétéves időszakban minden évben 1,6 százalékkal több nikotint adagoltak termékeikbe, mint a korábbiban (a nikotin a dohányban található első számú addiktív anyag, lásd a keretest).

Finomhangolt drogközvetítő

A Harvard kutatói nemcsak a nikotin növekvő mennyiségét vizsgálták, hanem arra is rájöttek, hogy a gyártók változtattak a különböző cigarettafajták konstrukcióján, hogy megnöveljék az egy-egy szál cigarettából kinyerhető szippantások számát, és feltételezhető, hogy ezzel még addiktívabbá tették a dohányzást. A tanulmányból kiderül, hogy a nikotinmennyiség az összes cigarettafajtában, tehát a mentolos, a light és az ultralight kategóriákban is növekedett. A vizsgálatot az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság, az FTC szabványai szerint végezték, egységesített körülmények között: a szabványnak megfelelően a tesztgép két másodperc alatt 35 milliliternyi füstöt szippant egyszerre, a szippantások között 60 másodpercnyi szünetet tart, és addig szívja a cigarettát, amíg egészen pontosan 23 milliméter hosszúságú csikk marad belőle.

A mostani felmérés megerősítette egy korábbi, 2006-os bostoni tanulmány eredményeit: azok szerint a cigaretták nikotintartalma nagyjából 10 százalékkal emelkedett 1998 és 2004 között.

"A cigaretta finomhangolt drogközvetítő eszköz, amelyet dohányzási járvány terjesztésére fejlesztettek ki" - állítja Howard Koh, a Harvard intézetének dékánja. "Ugyanakkor a termékekre vonatkozó információt továbbra is titok övezi, és elrejtik azt a nyilvánosság elől." Koh szerint a dohánygyárakat fel kellene szólítani arra, hogy fedjék fel a dohánytermékekkel kapcsolatos titkaikat, mert így meg lehetne menteni a következő generációt az "addikció tragédiájától".

Szándékos függőség vagy mesés dohányszüret?

A legfontosabb kérdés az, vajon bizonyítható-e, hogy a dohánygyárak szándékosan növelik a cigaretták nikotintartalmát - erről az érintett cégek egy része nem hajlandó nyilatkozni, másik részük egyszerűen tagadja, hogy tudatos manipulációról lenne szó. A Harvard tanulmányára válaszul kiadott közleményében az egyik legnagyobb amerikai gyártó, az R.J. Reynolds azt állítja, hogy a gépi tesztek eredményeiből kibontakozó növekedési tendencia oka egészében vagy részben betudható az évente szüretelt dohánylevelek természetes nikotintartalom-változásának, a teszteléshez használt szerkezet hibájának és a cigarettamárkák változásának.

A tanulmány készítői ezt kategorikusan tagadják: az egyik szerző, Hillel Alpert szerint a kísérleteket a dohányipartól származó adatokra alapozták, és elképzelhetetlen, hogy a nikotinmennyiség növekedése a véletlen műve.

A cigaretta nikotintartalmát elméletileg könnyű ellenőrizni, mert azt a szénmonoxid- és a kátránytartalom mellett minden gyártó köteles feltüntetni a dobozon. Egy szál itthon kapható, piros Marlboróban a fekete keretes figyelmeztetés szerint most 10 milligramm kátrány, illetve 0,8 milligramm nikotin van, és elszíváskor 10 milligramm szén-monoxid szabadul ki belőle. De valósak ezek a számok?

"Azt hazudnak a cégek, amit akarnak" - mondta Félix Péter, a Füstirtók Egyesületének elnöke, aki szerint Magyarországon egyetlen intézet vagy hivatal sem ellenőrzi a dohánytermékek tartalmát, amióta megszűnt az erre hivatott debreceni laboratórium. Félix, aki csak az elmúlt két hónapban huszonkétszer tüntetett az Egészségügyi Minisztérium előtt a dohány ellen, a Gallup felméréseiből végzett saját számításai alapján azt állítja, hogy a költségvetés csak a 18 éven aluliaknak illegálisan eladott dohánytermékekből 20-38 milliárdos bevételre tesz szert évente. "A dohánytermékek tartalmát senki nem ellenőrzi. Az államnak semmilyen értelemben nem érdeke korlátozni a dohányfogyasztást" - mondta Félix.

Komoróczky István az Imperial Tobaccótól (Davidoff, West, Symphonia, Főnix, Mustang, Pakli) viszont cáfolja, hogy nincs ellenőrzés, és arról sem tud, hogy a cigaretták nikotintartalma nőtt volna az elmúlt években. A földművelésügyi minisztérium vonatkozó, 102/2005-ös rendelete 1 milligrammban maximálja egy-egy szál cigaretta nikotintartalmát, és ehhez a gyártók szigorúan tartják magukat, mondta Komoróczky, anélkül, hogy a nikotin mennyiségének változására vonatkozó adatokat feltárta volna - mint mondta, ezt egyik gyártó sem szokta megtenni. A cigaretták károsanyag-tartalmát a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága rendszeresen ellenőrzi - hogy miért éppen ők, az talány, de arra kevés az esély, hogy egy ilyen nevű hivatalban pénteken délután felvegyék a telefont. Nem is vették.