Hi-tech tömegközlekedés

,,Az a baj a gépjárművekkel, buszokkal és a villamosokkal, hogy többségüket az előző században találták fel, egyszerűen érthetetlen, hogy mit keresnek még a mai modern nagyvárosokban." Ezzel az érveléssel indította útjára az ULTra (Urban Light Transport) fejlesztését a bristoli egyetem professzora. Martin Lowsonnak hosszas tervezés és kísérletezés után sikerült egy olyan tervvel előállnia, amelyre a Cardiff városvezetése is rábólintott.

Mindig a célállomásig

Mindig a célállomásig viszi az utast, közben nem áll meg

Az ULTra hálózat lényege, hogy egy az egész várost behálózó közlekedési rendszert hozzanak létre, okosan és megfontoltan ötvözve a taxi és a tömegközlekedés előnyös tulajdonságait.

Az elgondolás az volt, hogy egy olyan járművet hozzanak létre, amely, habár pályához kötött mindig a célállomásig viszi az utast, közben nem áll meg, akár a taxi. Persze háztól házig nem működik a dolog. Az előzetes elképzelések szerint egy, az egész várost behálózó sínhálózatot építenek, megállók tömkelegével, hogy így a város bármely pontjáról bárhová el lehessen utazni. Az utas beáll az egyik megállóba, jegyet vált, beszáll, ha éppen nincs ott egyetlen jármű sem, akkor rövid ideig várnia kell, persze nem sokáig.

A megváltott jegyet - amely tartalmazza az úti célt - a taxiba téve a jármű kiszámolja az optimális útvonalat, belekalkulálva a többi ULTra mozgását. Ha a taxi megérkezett, az utas kiszáll és a taxi vagy felveszi az ott várakozó utast, vagy ha nem vár senki, elindul a legközelebbi várakozókért. A pálya többnyire a föld fölött fut, hogy ne zavarja az alant mozgó, vagy éppen álldogáló ósdi gépjárműveket. Esetenként a sín a föld alá is mehet, habár úgy jóval drágább az üzemeltetés, a külvárosokban pedig a földfelszínen fut majd. A számítások szerint így a metróknál, és a felszíni tömegközlekedésnél is lényegesen egyszerűbben és olcsóbban lehet majd szállítani az utasokat.

Környezetkímélő egysínes vonat minimális a zajjal

A pálya, amelyen a jármű mozogna, hasonló a világ több táján monorail-nek nevezett, egy sínen futó vonatoknál használatos pályához. A jármű is számos hasonlóságot mutat, de csupán négy személy fér bele.

Maga a jármű gumikerekeken mozog, amelyek egy U alakú pályába csatlakoznak. Ezáltal minimálisra csökken a kibocsátott zaj, tehát nyugodtan el lehet vezetni a házak mellet is, valószínűleg kevésbé zavarja majd a lakókat, mint mondjuk a villamos vagy busz. A pályát úgy tervezték, hogy a lehető legtöbb zajt elnyelje, illetve, hogy ellenálljon a különböző időjárási viszontagságoknak.

A taxi elektromos motorja szintén a pályából kapja majd a működéséhez szükséges elektromos energiát, amit igyekeznek a lehető legbiztonságosabban vezetni, a balesetek elkerülése miatt A jármű az elektromos motornak köszönhetően rendkívül környezetkímélő, ami nem elhanyagolandó szempont egy közlekedési eszközöknél. Igaz, hogy a motor maximum 25 mérföld/órás maximális sebessége képes, de mivel a sebesség állandó, azaz csak a végállomásnál áll meg, mégis gyorsabb, mint a hagyományos tömegközlekedés.

A jármű folyamatosan figyeli a benne tartózkodók egészségi állapotát

A jármű folyamatosan figyeli a benne tartózkodók egészségi állapotát

A fejlesztők a baleset-megelőzésre is gondoltak, habár mint mondták, a járművekkel gyakorlatilag semmi baj nem történhet, mivel azok az emberi beavatkozás nélkül működnek, ami a legfőbb balesetokozó tényező. Mégis - talán okulva az elsüllyeszthetetlen Titanic példájából - jobbnak látták, ha adnak a biztonságra.

A jármű folyamatosan figyeli a benne tartózkodók egészségi állapotát, és vész esetén azonnal megáll a legközelebbi megállóban, illetve egy vészfékkel megállítható. A kisiklás elleni védelmet jelent a süllyesztett sín, melyből igen nehéz, habár nem lehetetlen kibillenteni a taxit. Ha mégis valami előre nem látható esemény történik, mondjuk pályahiba, vagy egy fa, netán épület dől a sínekre, úgy a kocsi megáll, és vészjelzést küld a központba. Az utasokat a lehető leggyorsabban kimenekítik, ha éppen a magasban történt a baleset. A többi taxi a probléma elhárításáig elkerüli a kérdéses szakaszt, így még fennakadásokat sem okoz egy-egy baleset.

A fejlesztőbrigád főként a Bristoli Egyetem tanáraiból áll, akik egy nagyvállalattal (akit nem neveztek meg) együttműködve már készen állnak a járművek tömeggyártására.

Cardiff városvezetésének érdeklődését már felkeltette a tervezet, és meg is rendelték az első ULTra hálózatot. Ha minden a terv szerint halad, akkor a Cardiff polgárai lesznek az elsők, akik kipróbálhatják ezt a forradalmian új közlekedési rendszert előreláthatólag 2003-ban.