Anyagiak hiányában egyelőre raktárban vár további sorsára a Mártának elnevezett jászsági mamut, amelynek maradványaira 2007-ben bukkantak régészek a Jászfelsőszentgyörgy határában. A lelet azért számít kiemelkedő jelentőségűnek, mert elemzése révén következtetéseket lehet levonni a jégkorszakban élt ember szellemi kultúrájára, hitvilágára.
A mamutcsontokon jelenleg utókonzerválást végeznek Veszprémben, és addig ott is maradnak, amíg nincs megfelelő helyiség a kiállításukra – nyilatkozta Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich Múzeum kutatást irányító régésze. A szakember felidézte, hogy a pénzügyi gondok már tavaly, a feltáró munka tervezett folytatásakor is jelentkeztek. Pedig ígéret alapján számítottak a fővárosi Mammut Bevásárló és Szórakoztató Központ egymillió forintjára cserébe azért, ha a felfedezett mamutleletet először ott állítják ki az üzletház megnyitásának tizedik évfordulója alkalmából. A szponzorálás azonban elmaradt, mert a Mammut visszalépett. Kertész Róbert ezután több prosperáló jászsági vállalkozás vezetőjét is felkereste, de ebben a körben sem talált támogatóra.
A lelet végleges elhelyezésére a jászfelsőszentgyörgyi önkormányzat múzeumot szeretne létrehozni, amelyben a térség egyéb régészeti emlékeit is közszemlére tennék majd. A kezdeti munkához a régészek még kaptak segítséget. Vállalkozói felajánlások révén például földradarral és magnetométerrel előzetes vizsgálatokat végeztek, amelyek alapján szinte milliméteres pontossággal meg tudták állapítani a csontmaradványok helyzetét és fekvését a földben.
Márta maradványait 2007-ben tárták fel Jászfelsőszentgyörgy határában. A nőstény mellett egy mamuthím és egy mamutborjú csontjait, azaz egy család maradványait rejtette a föld. Ennek alapján a szakemberek azt feltételezik, hogy egy mamutvadászattal foglalkozó csoport életéhez szervesen kötődő szertartási helyszínt sikerült felfedezniük, ami az őslénykutatáson túl a jégkori vadászcsoportok tevékenységének megismeréséhez is hozzájárulhat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
