Óegyiptomi múmia titkait tárták fel modern képalkotó berendezésekkel
A negyvenes évei végén, legfeljebb ötvenes évei közepén hunyhatott el az az óegyiptomi férfi, akinek a múmiáját a legmodernebb képalkotó eljárásokkal vizsgálták Kansas Cityben. A kutatást a Nelson-Atkins múzeum szakemberei egy orvoscsoporttal közösen végezték el.
A múmiát, amelynek a múzeum a Ka-i-nefer nevet adta, 2004-ben került az intézmény birtokába. Ez a név igen elterjedt volt az ókori Egyiptom egész történelme során, jelentése jó ká-val (belső szellemmel, energiával) rendelkezem – olvasható a Nelson-Atkins múzeum honlapján.
A mumifikálás során alkalmazott pólyák vizsgálata alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a férfi valamikor a XVII-XXXI. dinasztiák uralkodása idején, azaz az időszámításunk előtti 525 és i.e. 332. közötti időszakban élt. Ezt részben alátámasztották a radiokarbonos kormeghatározás adatai is.
Ka-i-nefer társadalmi helyzetét nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani. Az elit temetkezésekben és a munkássírokban nyugvó múmiák összehasonlító vizsgálata azonban kimutatta, hogy a magasabb társadalmi státusú személyek tovább éltek és magasabbak voltak, és előbbiek ritkábban szenvedtek ízületi gyulladásban.
Ka-i-nefer körülbelül 168 centiméter lehetett, lábmérete 41-es volt, nem szenvedett ízületi bántalmakban és szokatlanul jó állapotban volt a fogazata: mindössze két kisebb lyukat találtak a kutatók. Ráadásul megvolt mind a négy bölcsességfoga, holott az óegyiptomiak túlnyomó többségének a homokszemcséket is tartalmazó korabeli kenyér miatt igen rossz volt a fogazata. Mindez, valamint a balzsamozásnál alkalmazott finom gyolcs arra utal, hogy Ka-i-nefer tehetős ember lehetett.
Hiányzik viszont Ka-i-nefer egyik öregujja – ez vagy amputáció, vagy hanyag balzsamozás következménye lehet. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a férfi holtteste oszlásnak indult még mielőtt a balzsamozók kezelésbe vehették volna Ka-i-nefer földi maradványait, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy mi is lehetett a késlekedés oka.
A ká az úgynevezett asztráltest, a lélek egyik fele, a földi sorsnak pontosan megfelelő másolat. A születéskor a testtel együtt keletkezik és a halál után visszatérhet, ha megismeri a testet és az elég ép. Az óegyiptomiak hite szerint a ká eszik, iszik és a földre, a lakásba, a sírhoz visszajár. Az ételeket és az italokat a sírban az ő számára teszik ki. A reinkarnáció során egy új testbe költözve a ká tér vissza a földi létbe, hogy folytassa a személyiség tökéletesítését, a spirituális én kiteljesítését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
