Hipposz ősi városát tárják fel Izraelben

Hipposz (héber nevén Szuszita) a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén lévő tíz város csoportjához, a Dekapoliszhoz tartozott. A tíz város nem alkotott igazgatási egységet: mindegyikük bizonyos autonómiával rendelkezett, noha valószínűleg szövetségben álltak. A települések nyelvi, kulturális, földrajzi értelemben sorolhatók egy csoportba. A Dekapolisz városai a görög és római kultúra központjai voltak az egyébként szemita (nabateus, arámi és héber) kultúrájú térségben - olvasható a Popular Archaeology régészeti hírportálon.

A Genezáreti-tó partján álló Hipposzt a Kr.e. 3. században alapították, s a Kr.u. 8 században, 749. január 18-án döntötte romba egy hatalmas erejű földrengés. A pusztítás oly nagy volt, hogy lakosai elhagyták a várost, ahová soha többé nem tértek vissza, de a későbbiekben sem telepedett meg itt senki.

A Haifai Egyetem régészei Artúr Szegal professzor és Mihael Eizenberg irányításával 2000-ben kezdték meg a feltárásokat. „A tizenkét ásatási szezon alatt rengeteg hellenisztikus, római, bizánci, valamint az Omajjádok uralkodásának idejéből származó leletet találtunk" - hangsúlyozták a régészek. Feltárták a 42 méterszer 42 méteres római fórum épületegyüttesét, az 55 méterszer 30 méteres római bazilikát, de napvilágra kerültek egy hellenisztikus szentély falai, egy kisebb színház, valamint két bizánci templom maradványai.

„A teljes romvárosnak csupán kis töredékét tártuk fel, de az eddig előkerült épületek is ékesen bizonyítják, hogy milyen csodálatos településről van szó" - emelte ki Mihael Eizenberg, hozzátéve: az idei ásatási szezonban elsősorban a római kori bazilikára, a tőle nyugatra fekvő lakónegyedre és a délre lévő római fürdőre összpontosítanak. Távlati terveikben viszont az egész ókori város feltárása szerepel, hogy napvilágra kerüljenek az utcák, a főbb templomok és közintézmények.