Alkoholt is főzhettek az első agyagedényben
Az eddigi legkorábbi agyagedényeket találták meg amerikai régészek Kína féli részén. A húszezer éves hatalmas edények Hszienzsantung barlangban, Csianghszi tartományban kerültek elő, és valószínűleg főzésre és alkohol készítésére használták őket.
A felfedezett edények tízezer évvel korábbiak, mint amilyen koraira eddig az edénykészítés kialakulását tették. A szakértők korábban azt gondolták, hogy mivel az edények nagyon törékenyek, készítésük nem volt hasznos technológia a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató embereknek, akik gyakran vándoroltak egyik helyről a másikra, az edények kialakulása pedig a földművességgel és a magvak tárolásának igényével függ össze.
Az elmúlt évtizedben azonban több olyan leletet találtak, amik arra engednek következtetni, hogy az agyagművesség jóval megelőzte a földművelés korát. Az egyik lehetséges magyarázat az edénykészítés felfedezésére az lehet, hogy akkoriban jóval hidegebb volt az éghajlat, mint korábban.
Ofer Bar-Yosef, a Harvard Egyetem professzora szerint a főzéssel jóval nagyobb tápértéket tudtak kinyerni az élelmiszerből. A vadászó-gyűjtögető népek állandó nyomás alatt álltak, hogy elég legyen az étel. Ha egy találmány jó, akkor nagyon gyorsan elterjed, márpedig úgy tűnik, Kína déli tartományaiban futótűzként terjedt az új technológia a vadászók-gyűjtögetők körében.
Gideon Shelach, a jeruzsálemi Hebrew University professzora szerint szociális funkciója is lehetett a főzésnek. Az emberek nagyobb csoportokba gyűltek, és ilyenkor kellett valamilyen közösségi tevékenység, amivel enyhül a feszültség. Az is elképzelhető, hogy ezekben az edényekben alkoholt készítettek.
Régészek szerint a most talált edény nagyjából húsz centiméter magas és 15-25 centiméter széles lehetett. Ofer Bar-Yosef nagyon szeretné tudni, mit főztek ezek az emberek. Valószínűleg pároltak és főztek az edényekben, és az is biztos, hogy a mostani lelet nem az első wok: az olajban sütés csak jóval később alakult ki.