További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Egy kivételesen jó állapotú, előkelő kelta kocsisírt tártak fel régészek a Komárom-Esztergom megyei Sárisápon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem frissen alakult régészeti tanszékének első tanásatása Major Balázs vezetésével egy 1926-ban már hitelesített, ókeresztényként azonosított sírkápolna feltárását végezte, amikor járulékos eredményként, talajradaros vizsgálat segítségével felfedezték a császárkori kelta kocsisírt.
A lelet nagyjából a második század végéről, a harmadik század elejéről származhat. Az ehhez hasonló kocsisírok igen ritkák, mivel a helyi, főleg kelta származású romanizált lakosság viszonylag kis számú elitje engedhette csak meg magának ezt a fajta temetkezést. A sárisápi temetkezési lelet teljes épségben maradt fenn. A kocsiszekrény és az alváz, a kerekek, a hámok, a bronz díszítések is az eredeti helyükön voltak, és a kocsi elé fogott négy igásló maradványait is sikerült azonosítani. Ezek a mai lovakhoz képest meglehetősen kis termetűek voltak. Az elhunyt előkelő sírja azonban még nem került elő, mivel a helyi temetkezési szokások szerint a halottat nem helyezték a kocsisírba. Régészeti tapasztalatok szerint az előkelő sírhelyét a kocsitól harmincméteres körben bárhol megtalálhatják. A sír keresése még folyamatban van – írja az archeologia.hu.
5
Képek az ásatásrólGaléria: Kocsisír a sárisápi dombtetőn(Fotó: Kovács Olivér / archeologia.hu)
Magyarország területén csaknem harminc római kori kocsit tartalmazó temetkezés ismert, de ezeknek csak kis részét sikerült szakszerűen feltárni. Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a kocsisír feltárója elmondta, Európában két nagyobb területen találhatóak ilyen kocsisírok: az egykori Pannónia provinciában, közelebbről Aquincum környékén, valamint az egykori Thrákia, a mai Bulgária területén. Utóbbi hasonló lelőhelyekben jóval gazdagabb térség, hiszen ott közel 200 kocsisír ismert, ezeket azonban nagyrészt kifosztották a kincsvadászok, így közülük szintén nagyon keveset sikerült szakszerűen feltárni.
A lelet értelmezése azért okoz gondot a régészeknek, mert Sárisáp éppen két szomszédos törzs, a kelta eraviszkusz és a részben illyr, részben kelta azalusz szállásterületének határán fekszik. A két törzs között átköltözés, vagy vegyes házasság is létrejöhetett Mráv szerint. A kutatási program az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai közreműködésével zajlik.
A sárisápi kocsitemetkezést a környezete teszi igazán érdekesebbé. Magáról a kocsisírt rejtő dombról már korábban megállapították, hogy több évszázadon keresztül használták, vagyis a kezdetben pogány temető az évszázadok alatt kereszténnyé vált, ahogyan az egész provincia is. A környéken található egy 4. században épült mauzóleum, egy Árpád-kori falusi templom, valamint a domb tetején egy bronzkori földvár maradványai is. A dombtól néhány száz méterre számos római kori cserépmaradványt is találtak. Ezek alapján arra következtetnek, hogy egy villagazdaság is volt a környéken, ami talán a dombtetőn lévő temetőhöz tartozott. A gazdaság jelentősége abban áll, hogy kutatásával megismerhetővé válna a kocsisírhoz tartozó korabeli környezetet, az itt élő családok lakóhelye is – magyarázta Mráv.
Az indoeurópai kelták az ókorban Közép- és Nyugat-Európában egyaránt megvetették a lábukat. Korábban tévesen a gallokkal azonosították őket, azonban a gall csak egy népcsoport volt a kelták között. A kelták a Kárpát-medencében az i.e. 5. században jelentek meg, majd az i.sz. 1-2. században romanizálódtak, vagyis beolvadtak a római kultúrájú lakosságba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
