További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Az ötödik századból származhat a maja piramis, amit a napisten tiszteletére állítottak a mai Guatemala területén. Az Éjszakai nap templomának nevezett épületen az istenséget cápaként, jaguárként és vérivóként egyszerre ábrázolták a maják. A templom ezenkívül rámutat a maja királyságok közötti ellentétekre is.
A frissen feltárt templom a maja királyságok közül az El Zotz névre hallgató területén volt. Történészek szerint a kortárs azték és inka civilizációkkal szemben a maják sosem építettek ki erős központi hatalmat, az általuk lakott terület számos kisebb királyságra oszlott, amelyek közül néhány jóval erősebb és fontosabb volt, mint a többiek – írja a National Geographic.
A templomot a Brown Egyetem régésze, Stephen Houston tárta fel, aki már 2010-ben megkezdte a munkát, bár eredetileg egy másik maja romon, az úgynevezett Diablo-piramison dolgozott. A 13 méter magas piramison egy 350-400 környékére datált királyi sírt találtak, ami szerinte a város első uralkodójáé volt. Houston és munkatársai a piramis feltárása közben fedezték fel a földdel és növényekkel borított templom maradványait.
Háromarcú napistenséget találtak
A régészek a templomban rábukkantak a maja napisten öt méter magas stukkós maszkjaira is. A szobrokból arra következtettek, hogy a napisten arca a nap előrehaladtával fokozatosan változott. Houston szerint az első maszk, a cápa a Karib-tengerre utal, ami a várostól keletre fekszik, és a napfelkeltét jelképezheti. A középső maszk egy vérivó alakot ábrázol, míg az utolsó maszkon egy jaguár látható. Mivel a jaguárok naplemente után aktívak, a naplementét szimbolizálhatják.
Nem tudni, miért tűntek el
A maja civilizáció már jóval azelőtt eltűnt, hogy a spanyol hódítók megérkeztek volna a közép-amerikai térségbe, igaz, kisebb csoportok, például az itzák, még csaknem két évszázadon át folytatták az ellenállást. A legutóbbi elképzelések szerint a majákat aszály pusztította el. A legfrissebb kutatások szerint azonban ez az aszály egyáltalán nem volt súlyos, a kritikus időszakban a csapadék csupán 25-40 százalékkal maradt el a megszokottnál.
A Pennsylvania egyetem tudósa, Simon Martin ezeket a maszkokat egyedülállónak nevezte. „Láttunk már napistent különböző fázisokban ábrázolva, de még sosem láttam olyan leletet, amin az összes arca szerepelt volna” – magyarázta Martin. A kutató szerint a templom és a sírhely valóságos kincsesbányája a maja vallással kapcsolatos kutatásoknak
Houston úgy véli, a templom nemcsak a megtalált maszkok miatt lehet fontos, hanem a földrajzi elhelyezkedése miatt is. Mivel a maja kultúrában a nap szorosan összefügg az új kezdettel, a napisten templomának közelsége azt támasztja alá, hogy a közelben álló piramis valóban a királyságot alapító dinasztia első uralkodójának sírja.
A régész szerint azonban a templomot még mindig számos rejtély övezi. A szakember furcsállja a templom állapotát, szerinte az építmény olyan, mintha az emberek meglepően gyorsan hagyták volna hátra azt. Houston úgy véli, a dinasztia eltűnésével függhetnek össze a furcsa körülmények.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
