![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Élelemhiány okozhatta a maják vesztét
A Brigham Young University talajkutatói modern eszközökkel fejtették meg, miért indult hirtelen hanyatlásnak a maja civilizáció. A maja kultúra Közép-Amerikában virágzott nagyjából 250-900 között, fejlett írásmódjáról, építészetéről és naptáráról híres.
Richard Terry, az egyetem kutatója és csapata a maják legnagyobb városa, Tikal talaját vizsgálta. Nem meglepő, hogy az alacsonyabban fekvő részeken kukoricatermesztés nyomait találták, ahol kisebb volt a talajerózió, és a földművelés el tudott tartani hatvanezer embert.
![50388605](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/351/3515/35157/3515742_aa6325a4c6802e83d94e3d27eeeffa29_wm.jpg)
A csapat azonban erózió nyomaira bukkant a magasabban fekvő területeken, ami arra utalhat, hogy a földművelést kénytelenek voltak kiterjeszteni a kevésbé jó talajokra is. Ha kiirtották a növényzetet annak érdekében, hogy kukoricát termesszenek, akkor fokozhatták a talaj erózióját. A meredekebb, növényzet nélküli területekről ugyanis lemosódik a termőréteg. Ha a maja földművelés okozta a talaj pusztulását, akkor egy idő után a lakosok kevesebb élelmet tudtak termelni.
Talajrégészet
A felfedezés csak egy példája annak, hogy a talaj vizsgálata hogyan segítheti a régészeket munkájukban. Richard Terry szerint sokkal pontosabb adatokat is kaphatnak, mint az egyébb fennmaradt tárgyak vizsgálatával, mivel az épületek összedőlnek, a festmények megfakulnak, a talaj kémiája azonban mindig ott lesz.
A Tikal környékén élő vegetáció például a C3-nak nevezett fotoszintézist végzi, a kukorica a C4-et. A C3 típusú fotoszintézis a mérsékelt és hideg égövön elterjedt növényekre jellemző, a C4 viszont főleg a trópusi fűfélékre, a kukoricára és a nádra. A kétféle fotoszintézis különböző talajmintát hagy maga után, így a kutatók könnyen meg tudják mondani, hogy az adott területen milyen növényt termesztettek.
A kutatók a talaj különböző rétegeit vizsgálták meg, meg tudták határozni, mely időszakokban volt a kukoricatermesztés jellemző az adott területekre. Még a meredekebb emelkedőkön is termesztettek kukoricát azonban az időszakokban, amikor több élelemre volt szüksége a városnak.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)