Elárverezik az amerikai polgárháborút elindító dokumentumot
Eladásra kínálják az észak-amerikai polgárháború hivatalos kezdetének dokumentumát, azt az iratot, amelyben Abraham Lincoln elnök elrendelte a konföderáció kikötőinek blokádját. Ez a dokumentum az Egyesült Államok történelmének egyik legfontosabb irata, a kikiáltási ára 900 ezer dollár. Az irat 1861. április 19-én kelt, egy héttel azután, hogy eldördültek a szemben álló északiak és déliek első lövései a dél-karolinai Sumter erődnél, ám a polgárháború után az Egyesült Államok legfelső bírósága a blokád elrendelését nyilvánította a belháború hivatalos kezdetének.
"Bátor lépés volt, és nagyon kockázatos. Lincoln tudta, hogy a kikötők elzárása háborús cselekedet" – mondja Nathan Raab, a dokumentum értékesítését végző philadelphiai Raab Gyűjtemény alelnöke. Lincoln kormányában néhányan ellenezték a lépést, mert az gyakorlatilag úgy tekinthető, hogy Észak elismeri a konföderációt (a déliek államszövetségét) szuverén államnak, elvégre nincs olyan ország, amely saját kikötőit venné blokád alá. Lincolnt azonban jobban érdekelte a győzelem, mint a jogi definíciók.
Az irat magántulajdonban van – birtokosa névtelenségbe burkolódzik –, de nemrégiben több múzeumban is megtekinthető volt. Az egy lapból álló dokumentum arról szól, hogy Lincoln felhatalmazza külügyminiszterét arra, lásson el az Egyesült Államok pecsétjével egy proklamációt, amely elrendeli Dél-Karolina, Georgia, Alabama, Florida, Mississippi, Louisiana és Texas államok kikötőinek elzárását a külvilágtól.
Az északiak sikeresen fenntartották a tengeri blokádot 1861 és 1865 között, és nagyrészt megakadályozták, hogy a déliek fegyvert, lőszert importálhassanak és gyapotot exportálhassanak. A blokád fenntartása nem kis feladat volt, mivel 5600 kilométer hosszúságú partszakaszt kellett felügyelni.