Ókori szfinx került elő Izrael területén

Egyiptom utcái az ellentétes politikai erők küzdelmétől hangosak, és eközben Izrael területén egy ősi hatalmasság, Mükerinosz fáraó egyedülálló szfinx szobrából kerültek elő maradványok. A régészek egyelőre elképzelni sem tudják, hogy a gránitszobor részei – a mitikus szörny mancsainak és mellső lábainak töredékei – hogyan kerültek ilyen messzire Egyiptomtól.

Az viszont már bizonyos, hogy jelentős leletről van szó, mert először találtak olyan szobrot, ami Mükerinosz nevéhez köthető. Az ősi fáraó időszámítás előtt 2500 környékén élt, és a három gízai piramis egyikét ő építtette.

A szobortöredéken látható hieroglifák név szerint említik Mükerinoszt, valamint Heliopolis nevét - a szobor valószínűleg erről a településről került át a mai Izrael területére. Az ősi város a mai Kairótól északra terült el, és ott van az ország legfontosabb ásatási helyszíne. A város Kánaán déli részének fővárosa volt, körülbelül húszezer ember élt ott, de az időszámításunk előtti 13. században elpusztították.

A lábtöredék körülbelül 50 centiméteres, tehát a teljes szobor nagyjából másfél méter magas lehetett. Mivel Mükerinosz idején nem volt közvetlen kapcsolat a mai Észak-Izrael területén élő népek és Egyiptom között (Libanon tengeri úton, Büblosz kikötővárosán keresztül kereskedett velük), a régészek szerint később, talán az időszámítás előtti 17-16. században kerülhetett északra a szobor.