Egy mexikói ásatáson meglepő leletekre bukkantak régészek: lefejezett, megcsonkított holtestek tucatjait találták meg. A felfedezés alátámasztja a maja művészetben látott erőszakos és véres rituálékat.
Nicolaus Seefeld, a Bonni Egyetem régésze 1400 éves tömegsírokat tárt fel a mexikói Uxul városban. A nagyjából 32 négyzetméteres sírban összesen 24 ember maradványait találták meg. Maga a sír előtte valószínűleg vízgyűjtő lehetett.
Az üreg talaja teljesen tiszta volt, ebből következtetnek arra a régészek, hogy valószínűleg vizet tároltak benne. A 24 áldozat eltemetése után a maják sóderrel fedték le a sírt, majd agyaggal tüntették el teljesen. A két réteg miatt a holttesteket nagyon jó állapotban találták meg.
A koponyákat szétszóródva találták meg, nem a törzshöz kapcsolódva. Szekercenyomokat találtak a nyakcsigolyáknál, ez azt jelenti, hogy lefejezték az áldozatokat. Érdekesség, hogy sok esetben az alsó állkapcsot is elválasztották a koponya többi részétől.
Seefeld a testről leválasztott lábakat, karokat és kezeket is talált. A régész arra következtet, hogy az áldozatokat egyszerre ölhették meg, majd feldarabolták őket, aztán eltemették a testeket a sírba. A holttestek között két 18-42 év közötti nőt talált, a többiek férfiak voltak.
A régész két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az áldozatok kilétéről. Valószínűleg hadifoglyok voltak, vagy egy másik városból, vagy Uxul-beli nemesek lehettek. Utóbbi elméletet erősíti, hogy néhány fogban drágakő-díszítést találtak.
A maják művészetében gyakran jelent meg az erőszak, főleg háborúval és az elfogott foglyokkal kapcsolatban. Az erőszaknak azonban alig voltak eddig régészeti bizonyítékai.
A sír környékén edényeket is találtak, ebből következtetnek a leletek korára, vagyis a sír nagyjából a hetedik században keletkezhetett. Ekkoriban Uxul nemesei elvesztették előjogaikat, mert a város a Kaan dinasztia fennhatósága alá került. A Kaan dinasztia központja Calakmul volt, 33 kilométerre a várostól. Elképzelhető, hogy a sírban talált holttestek az uxuli nemesek voltak, ennek ellenére Seefeld valószínűbbnek tartja, hogy más városokból származtak. A kutatók kémiai vizsgálatokkal próbálják meg eldönteni a kérdést.
Uxul közepes nagyságú város volt, a mai guatemalai határ közelében fekszik. Karl Ruppert és John H. Denison fedezte fel a várost, amely a 250-900 közötti időszakban virágzott. Az Uxul majául azt jelenti, a végnél.