90 éves a Nemzeti Bank

2014.05.24. 20:19
Több politikai és gazdasági összeomlás, valamint az első világháború győztes hatalmainak nyomása kellett ahhoz, hogy megalakulhasson a független jegybank, amely meglepően modern szellemiségű intézmény volt, és sokáig ellen tudott állni a magyar állam nyomulásának.

A magyar bankrendszer jó ideig elválaszthatatlan volt az osztráktól, így több mint egy évszázad – és néhány fegyveres, illetve tárgyalóasztaloknál vívott csata – kellett ahhoz, hogy végre létrejöjjön a Magyar Királyság saját nemzeti bankja. Az Osztrák Nemzeti Bank ugyanis már 1816-ban felállt, s többek között az egész császárság bankjegyeinek kibocsátása hozzá tartozott. Az első magyar bank 1841-ben alakult meg: ez volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely a forradalom és szabadságharc idején az 1 és 2 forintos Kossuth-bankókat is kiadta. Ám a szabadságharc elbukott, és vele a független nemzeti jegybank gondolata is a süllyesztőbe került. Meglepő módon azonban a kiegyezés sem rendelkezett közvetlenül a jegybank problémájának megoldásáról. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek 1878-ra jutottak dűlőre: lényegében az osztrák anyabankot alakították át szigorúan paritásos alapon működő Osztrák-Magyar Bankká, két külön igazgatósággal és székhellyel.

A századelőn késhegyre menő viták zajlottak arról, megtartsák-e a dualista intézményt, vagy nyugat-európai mintára önálló jegybankot hozzanak létre. Olyan szakember is akadt, aki szerint „lehetetlen, hogy két embernek közös erszénye legyen, ilyenképpen az is, hogy két országnak közös bankja”. Ennek ellenére az Osztrák-Magyar Bank 1907-ig tartó szabadalmát meghosszabbították, az első világháború idején pedig lényegében az állami költségvetésbe pumpálták tartalékait, lemondva a valuta értékállóságának megőrzéséről – az egyik legfontosabb jegybanki feladatról.

Hiperinfláció előtt és után

Ám a háborút követő politikai fordulatok és gazdasági krízis, és persze a győztesek békeszerződésbe foglalt követelései radikálisabb beavatkozásért kiáltottak. A stabilizációs csomag részeként 1921-ben felállították a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, ám a messze nem független intézményt eleve ideiglenesnek tervezték. Így egyszerre szorította belső igény – a független jegybank megteremtésének több évtizedes álma – és a tervezett népszövetségi kölcsön miatti külső nyomás a magyar kormányt arra, hogy a Bethlen István által előterjesztett törvényjavaslat elfogadásával 1924. május 24-én a Szabadság téri bankpalotában tartott alakuló közgyűléssel végre megkezdhesse működését a Magyar Nemzeti Bank.

Szobrok a jegybank épületének homlokzatán.
Szobrok a jegybank épületének homlokzatán.
Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index

A Popovics Sándor elnökletével, az állam 39,5 százalékos tulajdonrészével létrehozott részvénytársaság nyugat-európai szemmel is igen progresszív szervezet volt, függetlenségébe a kijelölt kormánybiztos legfeljebb bírósági döntés birtokában szólhatott bele. A pénzügyi tevékenységét az alakulás után egy hónappal elindító jegybank első nagyobb intézkedése a korona leváltása lett az új nemzeti fizetőeszközre, a pengőre – amelynek későbbi drasztikus elértéktelenedését a következő világháború idézte elő. Az 1947-ben államosított Nemzeti Bank az 1991-es jegybanktörvénnyel vált ismét független nemzeti intézménnyé, mai tevékenységét – így az azt döntően befolyásoló Monetáris Tanács felállítását – a többször módosított, 2001-es új jegybanktörvény szabályozza.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla