Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kádár pilótái zuhantak le a Malév isztambuli járatával

fortepan 61441
2017.09.20. 23:27

A 2012 februárjában megszűnt Malév repülőgépei a vállalat működésének 58 éve alatt tizenháromszor szenvedtek balesetet, ezek közül hét torkollott halálos áldozatokat követelő katasztrófába:

  • 1961. augusztus 6.: a HA-TSA lajstromjelű Douglas DC-3 típusú repülőgép sétarepülés közben dugóhúzóba került és Zuglóban lezuhant. A katasztrófában harmincan haltak meg.
  • 1962. november 23.: a HA-MOD lajstromjelű Iljusin Il–18 típusú repülőgép a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor átesés miatt lezuhant, a nyolcfős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
  • 1971. augusztus 28.: a HA-MOC lajstromjelű Iljusin Il–18V típusú repülőgép Koppenhága közelében a tengerbe zuhant. A gépet Szentgyörgyi Dezső, a második világháború legeredményesebb magyar ásza vezette. Csak hárman élték túl a szerencsétlenséget.
  • 1971. szeptember 16.: a HA-LBD lajstromjelű Tupoljev Tu–134A típusú repülőgép Kijev közelében lezuhant, 41 utas és a személyzet meghalt.
  • 1975. január 15.: a HA-MOH lajstromjelű Iljusin Il–18-as repülőgép Ferihegyen lezuhant. A gép kilencfős személyzete életét vesztette.
  • 1975. szeptember 30.: a HA-LCI lajstromjelű Tupoljev Tu–154 - a hírhedt 240-es járat - Bejrút partjai előtt zuhant a tengerbe, fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel.
  • 1977. szeptember 21.: a HA-LBC lajstromjelű Tupoljev Tu–134 típusú repülőgép Bukarest közelében, Urziceni határában szenvedett balesetet, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas meghalt.

Ez utóbbi, negyven évvel ezelőtti légi katasztrófáról így írt a szeptember 23. pénteki Népszabadságban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium:

Szeptember 21-én, szerdán, magyar idő szerint 18 órakor a Malév 203-as, TU-134-es típusú, Isztambul–Bukarest–Budapest között menetrend szerint közelekdő repülőgépe Bukaresttől 55 kilométernyire, kényszerleszállás közben lezuhant. A repülőgép fedélzetén ötvenhárom személy – harmincöt magyar, négy NSZK-beli, hat török állampolgárságú utas és nyolcfős személyzet – tartózkodott [...] huszonegy utas és a nyolcfőnyi személyzet életét vesztette; huszonnégyen – huszonhárom magyar és egy török állampolgár – életben maradtak.

A Cecil becenevű repülőgépet Bakcsi Miklós "főpilóta" és Fejes Péter "repülőgépvezető" vezették, velük volt a pilótafülkében két navigátor és egy szerelő, az utasokat három légikísérő szolgálta ki. Kérdezhetné az olvasó, hogy miért vannak idézőjelben a pilóták titulusai – nos, egyrészt a hivatalos minisztériumi közlemény fogalmazott így, másrészt a Malévnál nem léteztek ilyen pilótabeosztások, ellenben olyanok igen, hogy “repülőgép-parancsnok” és “másodpilóta”. Erre a furcsaságra és még egy sor elhallgatott részletre a baleset 35 éves évfordulóján megjelent kétrészes cikk világított rá az Indóház Online-ban.

A tényfeltáró írás egyik fő megállapítása, hogy szó sem volt sem kényszerleszállásról, sem lezuhanásról, ellenben a repülőgép a Bukarest Otopeni repülőtér megközelítése során “repülőgép-vezetési hibák és a repülőgép műszaki hibája következtében nagy sebességgel a földnek ütközött, a földön gurulás közben feldarabolódott, kigyulladt és megsemmisült”.

Ügyetlen belügyes pilóták

A hivatalos közlemény hallgatott arról, hogy a gépet nem a Malév pilótái vezették, ugyanis a kabinszemélyzet öt tagja nem a Malév állományába tartozott, hanem a Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége Kormányőrség V. (Repülési) Alosztályához – Bakcsi Miklós rendőr alezredes, Fejes Péter rendőr őrnagy rangban. A pilótafülkében tartózkodók tehát a belügyminisztérium kormánygépeit repülő, belügyi állományú pilóták és navigátorok voltak, akik alapesetben Kádár Jánost fuvarozták a nem túl gyakori légi útjain a belügy két saját tulajdonú, Tu-134A típusú gépével. Az “MSZMP–BM Airlines” főpilótája volt Bakcsi Miklós, a néphadsereg légierejének egykori gépparancsnoka.

A Malév két sugárhajtóműves, közepes hatótávolságú Tu–134-eseivel repülő pilóták főnöke, a típus főpilótája Fülöp András volt, Bakcsi Miklóst és társait ő képezte ki a Tu-134-esekre. Fülöp a felkészítés végén nem találta alkalmasnak őket a feladatra, erről hivatalos jelentés is született. A BM-es pilóták végül őt megkerülve, Moszkvában kaptak repülési engedélyt a típusra. A baleset után Fülöp András korábbi szakmai jelentése a pilóták alkalmatlanságáról szőrén-szálán eltűnt.

A kormánygépeket három komplett, ötfős személyzet repülte, azonban nem tudtak eleget repülni ahhoz, hogy a gyakorlatukat fenntartsák. A belügyminisztérium és a közlekdési minisztérium 1976. április 3-án megállapodott, hogy a belügyes személyzetek repülhetnek a Malév Tu-134-esein is, Malév-egyenruhában. Fülöp Andrásnak, a Malév vállalati főpilótájának semmiféle befolyása és ellenőrzési jogköre nem volt a belügyes pilóták fölött, amire, finoman szólva, kevés példa akadt a nemzetközi légi forgalomban, és ami nemzetközi egyezményekbe is ütközött. Mindezen előzmények után nem nehéz kitalálni, hogy alapvetően mi okozta a katasztrófát.

Fogalmuk sem volt, hogy mekkora bajban vannak

A fekete doboz által rögzített adatokból és hangfelvételekből kiderül, hogy a katasztrófához vezető első súlyos hiba az volt, hogy pontatlanul, nem a Bukarest–Otopeni repülőtér adott légnyomásához állították be a barometrikus magasságmérőket. Ebből adódóan a személyzetnek fogalma sem volt arról, hogy a gép a kelleténél alacsonyabban repült.

A bukaresti légiirányítók 600 méteres magassághoz adták meg a leszállás megkezdésére az engedélyt, a pilóták a hibásan jelző magasságmérők által mutatott értéket elérve kibocsátották a futóműveket. Csakhogy ekkor már nem 600 méteren volt a gép, hanem jóval alacsonyabban. Ez önmagában elég lehetett volna egy végzetes balesethez, de itt jött képbe valószínűleg egy rejtett műszaki hiba: a futóművekkel együtt kinyíltak azok a féklapok is, amik normál esetben csak landolás után, a hatékony lassulás érdekében szoktak működésbe lépni. Ennek hatására gép sebességet vesztett és intenzív süllyedésbe kezdett, amit csak akkor észlelt a két pilóta, amikor hatvan méteren beriasztott a rádiós magasságmérő. Ekkor már hiába próbálták behúzni a féklapokat és gázt adva felhúzni a gépet, az utasszállító felpörgő hajtóművekkel, nagy sebességgel az Urziceni határában elterülő szántóföldhöz vágódott, majd hosszú szánkázás közben három darabra tört és kiégett.

Képek a roncsokról (fotók Radó Iván gyűjteményéből az aviation-safety.net adatlapján)
Képek a roncsokról (fotók Radó Iván gyűjteményéből az aviation-safety.net adatlapján)

A Tu–134-es típust, amivel a magyar polgári repülés a jet-korszakba belépett, 1968-tól 1997-ig használta a Malév és a kormány. A 14 magyar Tu-134-es közül három máig megtekinthető: a ferihegyi Aeroparkban látható a HA-LBE lajstromjelű gép, míg a HA-LBF a szolnoki repülőmúzeumban, a HA-LBH pedig a sinsheimi múzeumban látható.

Felhasznált források: