Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az ember terjesztette a pestist Európában

2018.01.16. 14:17

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a XIV. század közepén, és nem a patkányok voltak a fő felelősei a búbópestis-járvány első hullámának – állítják svéd kutatók.

Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a pestis többször lecsapott, milliónyi halálos áldozatot hagyva maga után.

Sokáig úgy vélték, hogy a kór a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában, és az újabb kitörések akkor történtek, amikor a fertőzött patkányokról a bolhák átkerültek az emberre. Az Oslói Egyetem és a Ferrarai Egyetem kutatói szerint azonban az első hullám, a fekete halál néven emlegetett járvány, amely 1347 és 1351 között 25 millió emberrel végzett Európában, sokkal inkább az emberen lévő bolhák és tetvek számlájára írható.

A PNAS szaklapban közölt tanulmányhoz a kutatók a járvány terjedésének mintázatát és léptékét vizsgálták. Kilenc európai város járvány okozta halálozásairól sikerült adatokat gyűjteniük. Nils Stenseth, az Oslói Egyetem munkatársa elmondta, hogy ezek alapján el tudták készíteni a járvány terjedésének számítógépes modelljét az egyes városokra lebontva.

A szakemberek ezután modellezték a járványkitörést a városokban, és megnézték, hogy miként mozog a betegség, ha patkányok terjesztik; ha az embereken és a ruháikon levő bolhák és tetvek terjesztik; illetve ha a levegő útján terjed.

A vizsgált kilenc városból hétnél a „humán parazita modell” illeszkedett a legjobban a járvány terjedési mintázatához mind a sebesség, mind a betegek számának tekintetében. Stenseth szerint egyértelmű a konklúzió, hogy a tetűmodell passzol a legjobban. A járvány aligha terjedt volna ilyen sebességgel, ha patkányok terjesztették volna. (Stenseth egyébként is a patkányrehabilitáció híve, egy 2015-ös tanulmányban már megpróbálta a mongol futóegerekre kenni az európai pestisjárványt.)

A XIX. század után a pestis eltűnt Európából, de a világ más részein a mai napig újra és újra felüti a fejét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2010 és 2015 között 3248 esetet jelentettek világszerte. Ezek közül 584 volt halálos kimenetelű.

Stenseth szerint a tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a jövőbeli járványkitörések megelőzésének leghatékonyabb módja a higiéniai előírások betartása, illetve az, ha a megbetegedettek a lehető legkevesebb emberrel érintkeznek.

(MTI)