Paulina
16 °C
18 °C

Azonosították a kórt, ami kiirthatta az egész azték civilizációt

GettyImages-167073116
2018.01.16. 15:25

1545-ben különös járvány pusztított Mexikóban. Az aztékokat különös betegség tizedelte: fejfájással és magas lázzal estek ágynak, miközben orrukból, szemükből és fülükből is szivárgott a vér. Ellenszer nem volt, aki elkapta a betegséget, három-négy napon belül meghalt. A kór öt éven belül 15 millió áldozatot szedett; becslések szerint ez az azték civilizáció 80 százaléka lehetett.

Ez volt az egyik leghalálosabb járvány az emberiség történetében. Csak a XIV. századi, 25 millió áldozattal járó európai pestisjárvány fogható hozzá. A különös betegséget a helyiek cocoliztli néven emlegették – magyarul talán dögvészre lehetne fordítani. Az elmúlt 500 évben egy lépéssel sem jutottunk közelebb ahhoz, hogy kiderítsük, mi lehetett ez.

Hétfőn egy tudóscsoport bejelentette, hogy kizárták a lehetséges betegségek listájáról a himlőt, a kanyarót, a mumpszot és az influenzát; azonosítottak egy tífuszszerű gyulladást egy DNS-töredékről, amit a régészeti feltárások során előkerült áldozatok maradványai között találtak. Ez alapján a kutatók arra következtettek, hogy a gyilkos kór a szalmonella lehetett.

Ashild Vagene, a németországi Tübingeni Egyetem egyik kutatója elmondta, hogy az 1545-1550 között pusztító járvány, a cocoliztli az európaiak megérkezése után tört ki, de a második volt a legsúlyosabb, legtöbb áldozatot szedő fertőzés. A jelenség évszázadokon át foglalkoztatta a történészeket, de csak most találtak olyan közvetlen bizonyítékot egy ősi DNS-ben, ami megmagyarázhatja, hogy miért tört ki a járvány.

Az Amerikába bevándorló telepesek olyan kórokozókat hurcoltak be magukkal az Újvilágba, amilyenekkel a helyiek immunrendszere sosem találkozott, és nem tudott védekezni ellenük. Az 1576-tól 1578-ig tartó járvány a megmaradt populáció felét kiirtotta.

A nagyvárosokban óriási árkokat ástak, és a papok napkeltétől napnyugtáig mást sem csináltak, csak holttesteket hordtak és dobtak az árkokba.

– írta Fray Juan de Torquemanda ferences történész.

Az orvosok azért nem tudták azonosítani a betegséget, mert a tünetei nem egyeztek meg az akkoriban ismert legpusztítóbb fertőzések, a kanyaró és a malária tüneteivel. A mostani tanulmányban 29, a járvány idején elpusztult tetemet vizsgáltak; sikerült belőlük DNS-t kinyerni.

A cocolitzli betegség ábrázolása egy korabeli kódexben
A cocolitzli betegség ábrázolása egy korabeli kódexben

A vizsgálatok kimutatták a Salmonella paratyphi C kórokozók maradványait, amik a paratífusz nevű betegséget okozzák. Súlyosabb esetben ez bélgyulladást okozhat, de a mexikói altípusa ritkán okoz fertőzést az emberekben – legalábbis manapság.

A szalmonellabaktériumok többnyire fertőzött táplálékkal vagy vízzel terjednek. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a Mexikóba szállított háziállatok terjesztették a kórt, amit a spanyolok vittek magukkal. A szalmonelláról tudjuk, hogy a középkori Európában már elterjedt volt.

Ennek ellenére a kutatók sem mondják biztosra, hogy a cocolitzli-járványt a kérdéses baktériumtörzs okozta. Ezt Kirsten Bos, az egyik kutató is elismerte; ugyanakkor megjegyezte, hogy a szalmonella tűnik az első számú gyanúsítottnak.

Csak azért, mert a szalmonella jelenlétét kimutatták az áldozatokból, még nem jelenti azt, hogy az okozta a halálukat is. A kutatás ráadásul célzottan a DNS-ből kinyerhető, bakteriális és vírusos megbetegedéseket vizsgálta, egyszerűen azért, mert a DNS-ekből ezeket a legkönnyebb kimutatni. Ugyanakkor vannak olyan vírusok – például a hantavírus –, amiket sokkal könnyebb az RNS-ből kimutatni, és a tünetek alapján az is okozhatta volna az aztékok pusztulását.

(The Guardian)

(Borírókép:  II. Moctezuma azték uralkodó és Hernán Cortés spanyol konkvisztádor első találkozása egy korabeli festményen - forrás: Leemage / UIG / Getty Images)