Sosem látott fotók Szálasi Ferenc kivégzéséről
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
James Goode a második világháború végén, az amerikai hadseregben szolgálva jutott el Magyarországra. Itt találkozott egy magyar nővel, akit később feleségül vett. Együtt tértek vissza az Egyesült Államokba. Goode halála után lánya, Melba nézte át az apja hagyatékát. Ekkor talált rá arra a 32 fotóra, amiken négy férfi kivégzése volt látható.
Eléggé megijesztettek, de aztán azt mondtam magamnak, hogy ez végső soron történelem, így talán nem kéne kidobni őket. Gondoltam, valakit esetleg érdekelhetnek. Ez történelem, és ha rossz is, az embereknek akkor is tudniuk kell róla
– mondta Melba Goode a képekről.
Melba elküldte a fotókat a testvérének, a Washington Post újságírójának. Egy kollégája, Michael E. Ruane megpróbálta kideríteni, hogy kik láthatók a képen. A szovjet katonai egyenruhák láttán sikerült leszűkíteni a lehetséges események körét. Ruane a Rare Historical Photos fényképadatbázisában turkálva jött rá, hogy
a fotókon Szálasi Ferenc és társainak kivégzése látható.
A Szálasi által vezetett Nyilaskeresztes Párt hungaristái azután kerültek hatalomra, hogy 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó sikertelenül próbált kiugrani a második világháborúból. A Szálasi-kormányt a megszálló német erők támogatták. A következő hónapokban kiépült a nyilas rémuralom. Több ezer embert végeztek ki Budapesten, és százezer zsidót fogtak úgynevezett halálmenetbe az osztrák határ felé.
A szovjetek előrenyomulása után Szálasiék először a Dunántúlra, majd a mai Ausztria területére menekültek. Szálasit 1945. május 5-én fogták el amerikai katonák. Október 3-án kiadták Magyarországnak. Társaival – Vajna Gáborral, Gera Józseffel és Beregfy Károllyal – 1946 februárjában álltak a népbíróság elé, ahol háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt halálra ítélték őket. A nyilvános kivégzést március 12-én tartották a Markó utcai börtönben.
Az akasztás módja – írja a Washington Post – némileg szokatlan volt. Először egy fatörzset süllyesztettek a talajba; ebbe fúrták a felső horgot, amibe az akasztófa kötelét bujtatták. A fatörzs alján néhány lépcső volt. Az elítélt felmászott a lépcsőkön, majd a hátát a törzsnek vetette; kezét és lábát megkötözték. A hóhér a fatörzsnek támasztott létrán az elítélt mögé mászott, majd meghúzta a kötelet; a lépcsőt ezután félretették.
A fotók tanúsága szerint a kíváncsiskodók az akasztófa tövében tülekedtek, hogy minél jobban láthassák a tetemeket. Kicsivel ezután a holttestek fejét ronggyal takarták le, majd egy orvos kigombolta az ingüket, hogy megvizsgálhassa a szívverésüket.
A fényképeket a washingtoni Holocaust Memorial Museumnak adományozták.