Pokolbéli freskót találtak a magyar régészek a szíriai várban
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Jól halad a két évvel ezelőtt megkezdett szisztematikus munkával Major Balázs és csapata. A magyar kutatók a johannita lovagrend közel-keleti központját tárják fel.
Mint arról már korábban az Index beszámolt, a Major Balázs által vezetett szíriai-magyar régészeti misszió, a SHAM, 2000 óta végez feltárásokat Szíriában. Két éve kapták meg koncesszióba Margat várát, ahol korábban még soha nem folyt kutatás. Az 5,7 hektáros területen lévő vár a johannita lovagrend központja volt. A Margat a három hatalmas, szinte teljesen ép szíriai keresztes vár egyike, kihalt vulkáni kúpra épült, dupla falgyűrűjén belül a fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal, templommal, kórházzal és püspöki palotával.
"Nagyon ritka, hogy egyetlen országra bízzák a feltárásokat, általában nemzetközi missziókat szerveznek" - mondta az MTI-nek Major Balázs, az expedíció vezetője, aki azért vállalkozott erre a nagyszabású feladatra, mert ez az egyedüli vár, amely Magyarországhoz kapcsolható, részben magyar pénzből épült. II. András 1218 januárjában, amikor hazafelé tartott seregével a Szentföldről, itt szállt meg, és hatalmas évjáradékot adományozott sójövedelméből: 100 márkát rendelt a vár fenntartására, amelyet "ezüstpénzben mindig húsvét idején" kellett kifizetni.
Menny és pokol a várkápolnában
Az elmúlt két ásatási szezon eredményeit összefoglalva Major Balázs a maga nemében egyedülálló freskót emelte ki, amelyet a várkápolnában a később felvitt vakolatréteg alatt fedeztek fel. "A freskó pokolbéli jelenetet ábrázol a déli falon. A középkori kápolnákban a szentély általában kelet felé néz, mert keletről kel fel a nap. A pokol, amennyiben megfestik, mindig a nyugati falon van, szemben az oltárral, mert ott megy le a Nap, sötétség honol. A mi poklunk közvetlenül a szentély mellett, a déli falon van. Ennyire közel a szentélyhez pokolbéli jelenetet nem nagyon szoktak ábrázolni" - magyarázta Major Balázs.
A régész szerint a középkori művész élénk fantáziával ábrázolta, miként sínylődnek a bűnösök. A felső sorban akasztottak láthatók, de mindegyiket mellékbüntetésként más módon kínoznak meg. Alattuk egy nagy kerék látható, amelyből nagy pengék állnak ki: arra nyársalták fel a bűnösöket. "Látható egy püspök is, aki hatalmas tűzben pörkölődik, s nem kevesebb, mint négy ördög foglalatoskodik vele. A legalsó sorban pedig egy karóba húzott lovag látható. A bűnösök elfordítják az arcukat az oltártól, a freskónak sötét a háttere". Nem így az északi falon felfedezett mennybéli életképeket bemutató freskó, ahol világossárga háttérrel ábrázolta a jeleneteket az egykori művész.
"Ezek a freskók azért is érdekesek, mivel a nyugati szakirodalom szerint a kápolna sekrestyefülkéjében található a legnagyobb összefüggő keresztes freskóciklus. Ez az 1970-es években került elő, s pünkösdi jelenetet ábrázol. A kápolnából előkerült freskók ma a legnagyobbnak számítanak és gyanítjuk, hogy van még egy-két felület, ahol további falfestmények kerülhetnek elő. A pokoljelenet 8 négyzetméteres".
Kóser vágás a konyhán
Major Balázs elmondta, a johanniták mielőtt felépítették volna a várat, közművesítették a hegyet: ciszternákat építettek, amelybe a téli csapadékot gyűjtötték, s latrinarendszert. A parancsnoki torony felső emeletén, a fapillérben kiképzett fülkében vízöblítéses latrinát építettek. A latrinák feltárása azért is fontos, mert nem csupán az ürülék eltávolítására szolgált, hanem középkori szemétledobóként is.
"A latrinából sok kerámia és ezüstpénz, valamint állati és növényi maradványok kerültek elő. Ebből meg tudjuk határozni, hogy mikor használták, másrészt következtethetünk a vár lakóinak táplálkozására" - mondta Major Balázs. Így a vár egykori lakói kedvelték a szőlőt, az olajbogyót, népszerű volt a tojás, ahogy a tengeri hal is.
"A sertéscsont kevés, ahol viszont találunk, tudjuk, hogy a réteg a keresztesektől származik. Előkerültek csontok, amelyeken egyértelműen látszik a kóser vágás" - hangsúlyozta Major Balázs.
Ahol senki sem várta - a keleti boltozott teremsor tetején a fél-egyméteres törmelékréteg feltárásakor elegáns keresztes kori lakószobákra bukkantak, ami új megvilágításba helyezi a középkori várak mindennapi életéről alkotott nézeteket.
"Eddig a várakból a hatalmas falakat, tornyokat, gigantikus boltozott csarnokokat láttuk. Itt viszont lakályos szobák sorát alakították ki, de volt fürdőmedence és konyha is" - hangsúlyozta Major Balázs. A régész, történész, arabista társaival 6 éve kutatja és térképezi fel a szír tengerparti régió rendkívül gazdag ősi településhálózatát - ásatásra eddig nem volt engedélye. A cél a teljes digitális térinformatikai adatbázis létrehozása, amelynek alapján kiadható lesz a régió történeti és régészeti topográfiája. Az expedícióról december elsején számolnak be budapesti sajtótájékoztató keretében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
