
Betonból öntötték az egyiptomi piramisokat?
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Az ember retteg az időtől, az idő retteg a piramisoktól, mondják az egyiptomiak. Oly régóta állnak ezek az építmények, hogy már a Római Birodalom idején is irodalmi közhelynek számított, ha valaki a halhatatlanság és az időtlenség szimbólumaként utalt rájuk. Jelenlegi ismereteink szerint az első piramisokat több mint 4500 évvel ezelőtt, az Óbirodalom (i.e. 2635 – 2155) idején kezdték el építeni, közülük a legmonumentálisabb Hufu (görögül Kheopsz) nevéhez fűződik.
Lenyűgöző teljesítmény
Az ókori világ hét csodája közé sorolt gízai piramisok legnagyobbika rengeteg régésznek, mérnöknek és építésznek okozott már komoly fejtörést. A kérdés az, hogyan építették? A szakértők úgy becsülik, hogy az eredetileg 147 méter magas Nagy Piramis mintegy 2,5 millió kőtömbből áll, melyek súlya átlagosan 2,5 - 3 tonna, de találhatunk köztük akár 40 tonnás darabokat is. A feltételezések szerint az építkezés nem sokkal Hufu trónra kerülése után (i.e. 2551) kezdődött, és mintegy 20 évig tartott. Ebből következően az építőknek évente kb. 125 000 kifaragott és lecsiszolt mészkőtömböt kellett Gízába szállítani, illetve ott a megfelelő helyre bedolgozni. A feladat nem triviális, hiszen napi átlagban mintegy 350 darabról beszélünk, ami azt jelenti, hogy kb. három-négy percenként került a helyére egy kőmonstrum (feltéve persze, hogy a munkások éjjel-nappal dolgoztak). Rejtélyes technológia, lenyűgöző teljesítmény.

Piramidológia
A piramidológia „tudománya”, melynek eredete egészen Hérodotosz koráig nyúlik vissza, pont az efféle rejtélyek magyarázatával foglalkozik. Az ókori görög történetíró az első, akitől írásos beszámoló maradt ránk a Nagy Piramis építéséről, jóllehet, már ő is kétezer éves távolságból tekintett vissza az eseményekre. Elmondása alapján az építmény lépcsőzetesen készült, és a kőtömböket rövid fagerendákból szerkesztett gépezetek segítségével húzták fel fokról fokra. A siker érdekében – Hérodotosz szerint – Hufu szinte minden egyiptomit munkára kényszerített. Diodórosz, egy másik ókori történetíró elődjétől eltérően azt sem tartotta kizártnak, hogy a fáraók monumentális emlékműveit nem is emberek, hanem egyenesen az istenek építették. Innen már csak egy lépés választ el attól, hogy azokról a teóriákról is beszéljünk, amelyek földönkívüli beavatkozást valószínűsítenek, de az úgynevezett piramidióták felségterületére ezúttal nem merészkedünk be.

A legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint a köveket – fából készült csúszkák vagy görgők segítségével – rámpákon juttatták fel a megfelelő magasságba. Ezek formájáról sokféle elképzelés létezik (egyenes, a piramis testét spirálisan körülölelő vagy belső rámpa), és használatukra több lelőhelyen, így Gízában is találtak bizonyítékokat. Anyaguk valószínűleg mészkőtörmelék, tafla (helyi sivatagi agyag) és gipsz keveréke lehetett. Sokan vélekednek azonban úgy, hogy ez a megoldás Hufu emlékműve esetében nem ad megnyugtató választ minden kérdésre. A megfelelő magasságú és dőlésszögű rámpa elkészítése, illetve folyamatos karbantartása ugyanis majdnem akkora feladatot jelentett volna, mint maga a piramis megalkotása. Hosszát és magasságát az építkezés során folyamatosan az építmény aktuális magasságához kellett volna igazítani, arról nem is beszélve, hogy egy, a piramis tetejéig vezető egyenes rámpának a számítások alapján legalább 2 km hosszúnak kellett lennie. A rámpaproblémán kívül az is élénken foglalkoztatja a szakembereket, hogy az egyiptomiak miként tudták milliméteres pontossággal egymás mellé helyezni a masszív kőtömböket. Bárhogy is oldották meg, a kivitelezés irdatlan erőfeszítést, precíz mérnöki munkát és magas fokú szervezést követelt.
Hajszál egy kőben
A 80-as évek elején egy francia kémikus-professzor, Joseph Davidovits igen eredeti elmélettel állt elő. A piramisból és annak környékéről vett anyagminták elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy az építmény tömbjeit nem a környező bányákban faragták ki, majd vonszolták helyükre, hanem egyszerűen a helyszínen öntötték formába. Az eljárás hasonlatos lehetett ahhoz, ahogyan ma az úgynevezett portlandbetont keverik az építkezéseken (ennek technológiáját egyébként a rómaiak dolgozták ki 2000 évvel ezelőtt). Davidovits szerint az egyiptomi munkásoknak lényegében csak mészkőtörmelékre, agyagra, mészre illetve vízre volt szükségük, majd ezek összekeverése után olyan betonszerű építőelemeket kaptak, amelyek megszilárdulva a természetes mészkőhöz hasonlítanak. Az anyagminták mikroszkopikus vizsgálata közben a francia kémikus egy másik meglepő felfedezést is tett: az egyik kőmintában olyan szerves rostanyagra bukkant, ami eredetileg emberi hajszál lehetett. De miként kerülne hajszál egy olyan kőtömbbe, amit kőbányában faragtak ki? Sehogy, hangzik Davidovits válasza. A francia professzornak egyébként a piramisokból vett anyagmintákból kiindulva sikerült egy olyan, mészkőalapú receptet is kikísérleteznie, amelynek alapján megfelelő szilárdságú betontömbök, úgynevezett geopolimerek készíthetők. Mindezek ellenére elméletét az egyiptológusok többsége nem fogadta kitörő örömmel, és elsősorban arra hivatkozva utasították el, hogy annak bizonyítékai tudományosan nem elég megalapozottak.

Hibrid piramis
Több mint két évtizeddel később Gilles Hug professzor, a francia űrkutatási hivatal (ONERA) szakértője és Michel Barsoum, a Philadelphiai Drexel Egyetem professzora olyan kőzetmintákhoz jutott, melyek Hufu piramisának külső borításából és az építmény belsejében található folyosók faláról származtak. A két kutató három éven keresztül a legmodernebb eszközökkel (röntgensugár, elektronmikroszkóp, mikroszonda, plazmaégő) tanulmányozta a kapott anyagminták szerkezetét, és azokban olyan vegyi reakciók nyomaira bukkantak, amelyek természetes körülmények között nem fordulnak elő, tehát csak mesterséges eredetűek lehetnek. Úgy találták, hogy a minták mikrostrukturális felépítése olyan újraalkotott mészkőnek felel meg, ahol a ragasztóanyagot (cementet) szilícium-dioxid vagy kálcium-magnézium-szilikát helyettesíti. A két professzor a kutatás eredményeire támaszkodva azt feltételezi, hogy a Nagy Piramis mintegy 20 százaléka, tehát külső és belső borítása, valamint felső egy harmada mesterségesen előállított, helyben öntött kövekből készült.

Elméletük szerint az ókori egyiptomiak úgy gondolták, hogy elég a külső, nagy kőtömböket precízen, „betonból öntve” elkészíteni, mert így a beljebb elhelyezett és valóban kőbányákból származó mészkőtömböket nem kell alaposabban megmunkálni. Hufu óriási piramisa tehát tulajdonképpen egy hibrid gúla (szemben Davidovits elméletével, miszerint az egész mesterséges kövekből áll), melynek elkészítéséhez szükség volt ugyan rámpára is, de azt csak az építmény magasságának feléig kellett felhúzni. Nem nehéz belátni, hogy ez mennyivel könnyebb feladatot jelenthetett a munkásoknak.

Az Egyiptomi Régészeti Hivatal közbeszól
Barsoum és Hug elméletének természetesen ellenzői is akadnak, akik azt állítják, hogy a betonkészítéshez az ókori egyiptomiaknak hatalmas mennyiségű krétára és szénre lett volna szükségük, ami aligha állt rendelkezésükre. A kritikusok másik ellenérve, hogy eddig semmilyen bizonyíték nem került elő arra vonatkozóan, hogy az építőmunkások öntőformákat használtak volna a mesterséges kőtömbök elkészítéséhez. Azt egyébként maguk a kutatók is elismerik, hogy hipotézisük minden kétséget kizáró bizonyításához további kőzetmintákra lenne szükség, ezek beszerzésére azonban jelen pillanatban nincs lehetőségük. Ennek oka, hogy dr. Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hivatal főtitkára és egyben a gízai piramisok ásatási területének igazgatója egyszerűen nem ad rá engedélyt. Hawass nem csupán valószínűtlennek tartja Barsoum és Hug feltételezéseit, hanem az általuk felhozott bizonyítékok hitelességét is megkérdőjelezi. Az egyiptomi főrégész azzal érvel, hogy a Nagy Piramist a történelem folyamán már jó néhány alkalommal restaurálták, és ehhez az esetek jelentős részében betont használtak. Hawass szerint a két kutató által vizsgált minták minden bizonnyal az építmény azon részeiből származnak, amelyek korábban felújításon estek át. Persze, ez nyilván csak akkor derülne ki teljes bizonyossággal, ha Barsoumék engedélyt kapnának a további vizsgálódásra, de ez valamiért nem áll érdekében az egyiptomi régészeknek. Szakmai féltékenységről van szó? Vagy csak azt szeretnék elkerülni, hogy fény derüljön egy több ezer éves titokra, mert akkor a piramisok veszítenének vonzerejükből? Nem tudni. Bár valószínűleg semmilyen befolyással nincs az elmélet körüli vitákra, mindenesetre érdekes egybeesés, hogy Zahi Hawass éppen Philadelphiában szerezte régészeti diplomáját, pont abban a városban, ahol Michel Barsoum, aki egyébként egyiptomi származású, jelenleg tanít.
Egy hazai szakvélemény
Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Kőzettan-Geokémia Tanszékének vezetője szerint Barsoum és Hug elmélete mellett nem lehet egyszerűen elmenni, és azt nem lehet egyszerűen elutasítani, hiszen annak állításait tudományos adatokra támaszkodva fogalmazták meg. A két kutató által publikált kísérleti eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy a kérdéses kőminták mesterséges eredetűek, vélekedik a magyar szakember. „A vizsgált kőanyagokban olyan fázisok jelennek meg, amelyek a természetben nem fordulnak elő, és a bennük található kalcit és dolomit hidratált változata sem ismert természetes képződmény. Ezen felül a szilícium viszonylag nagy mennyisége szintén a minták mesterséges eredetét támasztja alá.” Harangi ugyanakkor arra is rámutat, hogy mint minden tudományos vizsgálat esetében, itt is lényeges tisztázni, hogy valójában honnan származnak a minták, és azok vajon tényleg jól reprezentálják a piramis teljes kőanyagát.

Marad még rejtély elég
Akik esetleg attól tartanak, hogy a betonból öntött piramis elmélete végül tényleg igaznak bizonyul, és a titok megfejtése után unalmasabbá válik a világ, ne aggódjanak, akad még elég rejtély a fáraók síremlékei körül. Gondoljunk csak a Nagy Piramis Királyi Kamrájának mennyezetét alkotó hetven tonnás gránittömbökre. Azon túl, hogy a mai napig nem tudjuk, miként voltak képesek az építők a helyszínre szállítani és precízen egymás mellé helyezni őket, megmunkálásuk módja is magyarázatra szorul. A gránit ugyanis az egyik legkeményebb kőzet, az egyiptomiak viszont csak rézből készült szerszámokkal rendelkeztek, amik aligha voltak alkalmasak a rendkívül ellenálló tömbök megmunkálására. A Gízai Piramisok legkisebb tagjának, Menkauré fáraó emlékművének borítása szintén precízen faragott gránittömbökből áll. Készítésük módja egyelőre ismeretlen.

Az oldalról ajánljuk
- Gazdaság
Orbán Viktor bejelentette, rengeteg pénzt akar megmozgatni
A kormányfő szerint fordulóponthoz érkezett az Európai Unió és Magyarország.
március 10., 08:39
- Külföld
Több mint fél napig könyörögtek a palesztinpárti tüntetőnek, mire hajlandó volt lemászni a Big Benről
Aggódtak a férfi biztonsága miatt.
március 10., 09:12
- Kultúr
Hans Zimmer kiakadt, emiatt nem lehetett ott az Oscaron
Nem indíthatta a Dűne második részéhez készült filmzenéjét.
március 10., 08:20
- Cinematrix
Óvatosan az üdítővel, pokoli hosszú lesz az Avatar harmadik része
Az Avatar: Fire and Ash a három és negyed órás előző résznél is hosszabb lesz.
március 10., 07:58
- Külföld
Kim Dzsongun kiadta a parancsot, ballisztikus rakétákkal üzent Washingtonnak és Szöulnak
Phenjan több figyelmeztetést is küldött.
március 10., 08:45
- Belföld
Tízmilliós prémiumok igen, közterület-felújítás nem – Vitézy Dávid szerint Karácsony Gergely rossz helyre költi a pénzt
Minden másra bezzeg van − állítja a Podmaniczky Mozgalom vezetője.
március 10., 08:55
- Belföld
Nem csak a fiataloké a campus, egy 83 éves felvételiző is van a jelentkezők között
Mintegy 130 ezren vágynak az egyetemi padokba.
március 10., 08:04
- Belföld
Tolatás közben gyulladt ki a mozdony – utasokat menekítettek Balatonfüreden
Azonnali vizsgálatot rendeltek el.
1 órája
- Kultúr
Grecsó Krisztián: Hogyan lehet hosszú éveken keresztül nem szólni egymáshoz
Az Apám üzent regény egy nemzedékről szól, amely nem találta a helyét.
március 10., 07:40
- Külföld
Mark Carney lehet Justin Trudeau utódja, aki azonnal kesztyűt dobott Donald Trumpnak
Az új liberális pártvezető nem hagyja, hogy az amerikai elnök sikerrel járjon.
március 10., 07:35
- Kézilabda
A Veszprém vezérigazgatója: Ezzel a gazdasági háttérrel alapvető feladat a BL négyes döntő
„Ez egy alapkövetelmény Veszprémben.”
március 10., 09:27
- Futball
Szoboszlai meglepte a liverpooliakat, bankot is robbanthatnak csapatáért kedd estig
„Tudtuk, szenvednünk kell!”
március 10., 05:57
- Külföld
A szélsőjobb esélyeit javítja a román politika nagy visszatérője
Románia mindenekelőtt – Trump mintájára. Ez Victor Ponta jelmondata.
március 10., 05:58
- Gazdaság
Új időszámítás a késedelmi pótlékoknál: erre minden adózónak figyelnie kell
A NAV már megkezdte az adózók értesítését.
március 10., 09:55
- Atlétika
„Hallottam a sikoltást, de nem láttam semmit” – mindenkit megijesztett a holland futó sérülése
Maureen Koster elesett, eszméletét vesztette, majd kórházba szállították.
március 10., 09:40
- Külföld
Vészjósló kijelentést tett a francia politikus: Oroszország többdimenziós fenyegetést jelent Európára nézve
március 10., 05:55
- Vélemény
Mi kell ahhoz, hogy ne egye meg az országot a herbál és a bűnözés?
Ceglédi Zoltán írása.
március 10., 07:25
- Cinematrix
Nincs több találgatás, az Amazon tisztázta James Bond jövőjét
Ez már kőbe van vésve.
március 10., 06:33
- Külföld
Nem akart a villamosszékben élve megsülni a családirtó, akit saját kérésére állítottak a kivégzőosztag elé
A férfi ügyvédje szerint meg kellene szüntetni a halálbüntetést.
március 10., 06:00
- Degusztátor
Pierre járt a Róma ételbárban, de most inkább kipontozzuk, mit is mondott alássan
Ehető, de nem muszáj.
március 10., 06:07
- Belföld
Több hullámban érkezik a csapadék, de marad a tavaszias meleg
Viharos széllökések jönnek az Észak-Dunántúlon.
március 10., 06:01
- Külföld
Lángba borult Bukarest – kockakövekkel és petárdákkal támadtak a Georgescu-párti tüntetők
Az összecsapásokban többen megsérültek.
március 10., 06:40
- Kultúr
Megtalált Paradicsom: ilyen volt a 8. Mozart-nap az Indexen
A Concerto Budapest koncertsorozata a Zeneakadémián.
március 10., 05:59
- Külföld
Elnyelte a víz a turistaparadicsomot, egy hónapnyi eső zúdult le két óra alatt Ausztráliában
Rombol az Alfred ciklon.
március 10., 06:17
- Sport
Az óceán még egyszer meghajolt előtte – bejelentette visszavonulását Rakonczay Gábor
18 év után lezárult egy fejezet.
március 10., 06:49
- Kultúr
Márkó és Barna Síkideg – Teknősbéka felsőruházat
Két óráig tartó fél órás délutáni pihenések, az elektromos autó nehézségei és habcsók illatú gyertyák. Ezekről is szó volt a Márkó és Barna Síkideg legújabb adásában.
március 10., 07:03
- Belföld
Halálra késeltek egy ukrán kamionsofőrt Budapesten, mert egy orosz sofőrrel beszélgetett
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt az ügyben.
március 10., 09:17