![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
| ![]() |
A periódusos rendszer ezen két különleges elemének földönkívüli eredete megmagyarázhatja, miért csak a földfelszín közelében fordulnak elő nagyobb koncentrációban. A kutatók kísérletei azt a feltételezést támasztották alá, hogy a kibányászható nemesfémek meteoritokkal érkeztek a földre.
Nagy nyomás és hőmérséklet mellett megkísérelték a laboratóriumban modellezni a földköpenyt és a magmát. A geológusok azt tapasztalták, hogy ilyen különleges feltételek mellett a nemesfémek a mélybe süllyednek. A tanulmányban akként fogalmazzák meg, hogy a földtörténet geokémai eloszlási folyamatai során az arany, a platina és más nemesfémek lehúzódtak a magmába.
Mivel ennek ellenére sok nemesfémet lehet találni a földfelszín közelében, ezek csak földön kívüli anyagból származhatnak. A geológuscsoport ezzel korábbi kutatások eredményit igazolta. Már korábban sikerült bebizonyítani, hogy a földön előforduló nemesfémek relatív aránya pontosan egyezik azzal, ahogy azokat a meteoritok tartalmazzák.