Aki a Holdon pisilt a nadrágjába
Másodiknak lenni nehéz dolog, a Holdon másodiknak lenni még nehezebb: Edwin Buzz Aldrin amerikai űrhajós, aki január 20-án lesz nyolcvan éves, soha nem is tudott megbirkózni azzal, hogy 1969. július 21-én csak 19 perccel Neil Armstrong után léphetett égi kísérőnk felszínére.
Aldrin, egy katonai pilóta fia – a Buzz becenevet testvérei ragasztották rá, és idővel hivatalosan is felvette – a tudományos ösztöndíjat elutasítva a híres West Point katonai akadémiát végezte el, évfolyamában a harmadik legjobb eredménnyel. A koreai háborúban 66 légi csatában vett részt, és két ellenséges repülőgépet lőtt le. Három évig Németországban szolgált, majd 1963-ban hazatért, és bekapcsolódott az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hold-programjába.
Edwin Buzz Aldrin
Az ausztronauták között ő volt az első, aki doktori fokozattal rendelkezett, és egyike azoknak a keveseknek, akik nem berepülőpilótaként kerültek az űrhajósjelöltek közé. Ő volt az Apollo-11 holdkompjának pilótája. A NASA csak 1969 tavaszán, röviddel a küldetés előtt határozott úgy, hogy ne Aldrin, hanem a kisebb egóval rendelkező Armstrong legyen az első ember a Holdon. A döntést úgy magyarázták, hogy a kis helyen szorongó űrhajósok közül egyszerűbb, ha a létrához közelebbi Armstrong megy előre. „Lehet, hogy Neil volt az első ember a Holdon, de én voltam az első ember, aki a Holdon a nadrágjába pisilt” – tört ki egyszer Aldrinból a keserűség. A legrosszabbul persze a személyzet harmadik tagja, a Holdra szállást az anyahajóból végignéző Michael Collins járt, akinek nevére ma már nem sokan emlékeznek.
Aldrin nem sokáig élvezhette a rivaldafény rá eső részét. Új kihívást nem látott maga előtt, elhatalmasodott rajta a depresszió, amit az is súlyosbított, hogy várakozásaival ellentétben nem léptették elő tábornokká. Inni kezdett, két házassága is tönkrement, végül idegösszeomlással kórházba került. Nem véletlenül választotta később emlékiratainak a Visszatérés a Földre címet, a több értelemben vett visszatérés volt számára a legnehezebb.
Mindezt a nyilvánosság előtt szigorúan titokban tartották, csak annyit lehetett tudni, hogy Aldrin 21 év aktív szolgálat után leszerelt. Ezután foglalkozott űrhajótervezéssel, kutatással, volt tanácsadó olajcégeknél, autókereskedő, hirdetett kocsikat és órákat. Készített űrtémájú számítógépes stratégiai játékot, a Holdra szállás negyvenedik évfordulóján pedig népszerű rapsztárokkkal közösen egy lemezt és videóklipet.
Aldrin csalódásai ellenére is az űrhajózás lelkes propagálója. Nehezményezi a takarékoskodást e téren, mert szerinte az űrkutatás beruházás a jövőbe. Úgy véli, hogy nem a Holdra kellene visszatérni, hanem célba venni a Marsot, ahonnan esetleg az élet származik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
