A NASA pénteken jóváhagyta a Discovery űrsikló április 5-i startját, amely az egyik utolsó kilövés lesz, mielőtt az USA idén leszereli űrsiklóit. Az USA ezek után teljes mértékben a magánszektorra és az oroszokra támaszkodik majd.
Az űrsikló a Nemzetközi Űrállomásra szállít rakományt, fedélzetén hét űrhajóssal helyi idő szerint 6:21-kor startol majd a floridai Kennedy Űrközpontból. Rakománya nagyrészt tudományos eszközökből áll majd, valamint az űrállomás befejezéséhez szükséges eszközökből, amely már több mint egy évtizede készül a 350 kilométer magasságban keringve a Föld körül. A NASA az állomás végső befejezéséig még négy kilövést tervez. Ezután, mivel Obama elnök néhány hónapja túlságosan költségesnek ítélte és lefújta azt a projektet, melynek keretében a NASA új típusú űrhajókat épített volna, az oroszok fogják majd az amerikai felszereléseket és embereket fellőni és visszahozni.
A NASA szándéka szerint egy kapszula-szerű űrhajót építettek volna, amely képes lett volna az állomás elérésére és a visszatérésre, valamint a Hold-program újraindításában is felhasználták volna, ezzel juttatva el az űrhajósokat a Holdra. A Fehér Ház szakértői azonban megállapították, hogy a program költségeit jelentősen alábecsülték, és nincs esély arra, hogy a kitűzött 2020-as céldátumig embert küldjenek a Holdra, Obama elnök így lefújta a projektet. Ehelyett a kormányzat a magánszektort bátorítja és támogatja, arra számítva, hogy a befektetők és magánvállalatok megoldják az új típusú űrhajók kifejlesztésének problémáját. Az oroszok eközben fejenként 51 millió dollárt kérnek majd el az amerikaiaktól asztronautáik utaztatásáért a Szojuz űrhajókon.
Obama elnök április 15-én részt vesz majd egy űrkutatási konferencián, ahol támogatókat próbál majd szerezni a NASA számára kijelölt új irányelveknek. A Hold- és az űrsikló-programok lefújása ugyanis heves ellenreakciókat váltott ki a kongresszusban, többek között Florida, Texas és Alabama képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a döntés miatt akár 9000 mérnök és technikus is elveszítheti munkáját.
A Discovery mostani útja, amely a terv szerint 13 napig tart majd, a 131. lesz majd az űrsiklók 1981-es rendszerbe állítása óta. A program során két nagyobb baleset történt, a Challanger és a Columbia űrsiklók megsemmisülése összesen 14 űrhajós életét követelte. A program fenntartása havonta 200 millió dollárjába kerül az amerikai államnak. Obama elnök, hogy beindítsa a magánszektor szolgáltatásait, javaslatot tett az űrhivatal költségvetésének növelésére évi 2 milliárd dollárral. A beruházás céljai között az egyik legfontosabb, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, amelyek lehetővé tennének egy jövőbeni élő emberes Mars-expedíciót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
