Két év múlva landolhat a magyar holdjáró

Kevesen tudják, hogy az Apollo-program holdjáróinak tervezéséért és kivitelezéséért az a Pavlics Ferenc volt a felelős, aki 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte gépészmérnöki diplomáját. Az utolsó három Apollo-küldetésénél használt járművek azóta is a Holdon hevernek. A Google támogatásával meghirdetett Lunar X Prize (GLXP) elnevezésű nemzetközi verseny egyik különdíja éppen az ilyen űrrelikviák felkutatásáért, vagyis a korábbi holdraszállások alkalmával hátrahagyott eszközök és nyomok lefényképezéséért jár.

A 30 millió dollár összdíjazású megmérettetés fődíját (20 millió dollár) csak azok a csapatok nyerhetik el, amelyek legalább 90 százalékban magántőkéből finanszírozzák küldetésüket. A győzelemhez három feltételt kell teljesíteni: a 2015-ös határidőig elsőként kell olyan űreszközt juttatni a Holdra, amely egy 500 méteres út megtétele után 1 GB-nyi adatot (főleg videó- és fényképfelvételek) képes visszasugározni a Földre. Az a csapat, amely ugyanezeket a műveleteket másodikként hajtja végre, 5 millió dollárt kap.

Nemzetközi mezőny magyar indulóval

A GLXP 2007-es meghirdetése óta összesen 33 résztvevő jelezte nevezési szándékát, a visszalépések miatt azonban már csak 26-an vannak versenyben. Nem meglepő, hogy a mezőny nagyobb részét amerikaiak alkotják, az viszont már az, hogy a nagy nemzetek mellett chilei, izraeli, román és magyar indulót is találunk.

A Puli Space Technologies (Puli) névre keresztelt magyar csapat tagjai tavaly nyáron szálltak be a küzdelembe. Miután küldetésük alapkoncepcióját és részvételi szándéknyilatkozatukat pozitívan értékelték a kiírók, szponzorok felkutatásába fogtak, hogy összegyűjtsék az 50 ezer dolláros nevezési díjat. Ez a határidő előtt nem sokkal – elsősorban hazai cégek és magánszemélyek felajánlásainak köszönhetően – sikerült is, így a magyar Hold-misszió a második fázisába léphetett.

A relativitáselmélettől az űrszondáig

A Puli 35 főből álló csapatát javarészt fiatal szakemberek alkotják, akik a gazdasági és tudományos élet különböző szegmenseiből érkeztek: mérnökök, fizikusok és informatikusok mellett többek között jogászt, újságírót és fordítót is találni közöttük. A csapattagok főleg elkötelezettségből vesznek részt a küldetésben, amelynek sikeréért saját erőforrásaikat és szabadidejüket áldozzák fel.

A Puli alapítója és vezetője a fizikusi végzettséggel rendelkező Dr. Pacher Tibor, aki érdekes nemzetközi kutatói karrierrel büszkélkedhet. Az általános relativitáselmélet, a kozmológiai és a kvantumkémia területén is tevékenykedett, de több olyan tudományos igényű projektben is részt vesz (vett), amelyek fókuszában a csillagközi űrutazás és kommunikáció kérdésköre áll. Érdekesség, hogy az általa vezetett csapat munkáját tanácsadó testület is segíti, amelyben a hazai tudományos világ képviselőit találhatjuk.

Mit visz a Puli a Holdra?

Az alapkoncepció szerint a csapat által tervezett és legyártott űreszközöket egy kereskedelmi forgalomban kapható hordozórakéta segítségével állítják Föld körüli pályára. Innen egy úgynevezett taxi-modul juttatja el a leszállóegységet a Hold közelébe, a landolást követően pedig egy kis holdjáró (rover) hajtja végre a kiírásban szereplő feladatokat. Az összetett műveletsort egy földi, vélhetően budapesti irányítóó-központból fogják felügyelni, ahol az egyes lépéseket az Európai Űrügynökség (ESA) által is használt küldetésirányító szoftverek segítségével vezérlik.

A magyar csapat ennél többet vállal. A leszállóegységen ugyanis egy kisméretű bázis is helyet kap, amellyel különböző mérési feladatokat lehet elvégezni (hőmérséklet, sugárzás, nyomás). Ez a verseny szabályai szerint nem kötelező, a Puli mérnökei azonban komoly kihívást látnak az ötlet megvalósításában, és a későbbiekben is hasznosítható tapasztalatokat remélnek tőle.

Tervezés, fejlesztés, holdterep-szimuláció

A nevezési díj múlt év végi befizetése óta az előbb ismertetett rendszer részletes megtervezése és az egyes komponensek (irányítóközpont, leszállóegység, holdjáró, bázis) kísérleti célokat szolgáló modelljeinek legyártása zajlik. A munka lassan a végéhez közeledik, így hamarosan elkezdődhetnek az első tesztek. Ezek egyik színhelye ez év novemberétől egy kisebb szerelőcsarnok lesz, amelynek használati jogát a Gödöllői Üzleti Park ajánlotta fel. Itt a tesztrendszer üzemeltetése mellett a magyar csapat tagjai a holdterep valósághű szimulációjának segítségével próbálnak majd megbizonyosodni a legyártott eszközök, különösen a holdjáró megfelelő működéséről.

Amennyiben ez a fázis eredményesnek bizonyul, várhatóan 2012 januárjától kezdődhet a komponensek prototípusainak legyártása. Ezeket az eszközöket már hőmérsékleti, rázkódás- és vákuumteszteknek is alávetik, hiszen a küldetés során alapvetően ilyen jellegű behatások érhetik őket. Ha ezek a próbák is sikerrel zárulnak, a tervek szerint 2013 januárjától a repülésre kész rendszerelemek gyártása következhet. Innen már csak egy karnyújtásra van az indítás, amelyre akár 2013 decemberében is sor kerülhet.

Drága a rakéta

A végső cél eléréséhez a lelkes magyar csapatnak még rengeteg akadályt kell leküzdenie, elsősorban anyagi természetűeket. A küldetés sikeres végrehajtásához az optimistább számítások szerint is legalább 20 millió dollár szükséges.

A legnagyobb költségtételt a hordozórakéta jelenti. Egy kg hasznos teher világűrbe juttatásának ára a világon jelenleg 10-20 ezer dollár között mozog, attól függően, milyen magas Föld körüli pályáról van szó. Az amerikai Space Exploration Technologies (SpaceX) által kifejlesztett Falcon 1e típusú rakéta például listaáron 10,9 millió dollárba kerül, és 1010 kg hasznos terhet visz fel alacsony Föld körüli pályára. Innen a saját fejlesztésű taxi-modul segítségével lehet eljutni a Hold közelébe, amelynek tervezett tömege a leszálló egységgel és a holdjáróval együtt a Puli esetében mintegy 300-400 kg. Ez 3-4 millió dollárral terheli meg a számlát, még abban az esetben is, ha sikerül eladni a maradék rakteret.

Néhány kereskedelmi forgalomban kapható rakéta adatai

Rakéta típus	Ár / hasznos tömeg	Leírás
Dnepr (orosz-ukrán)	kb. 10e USD / kg	160 sikeres indítás, az utolsó most augusztusban. Olcsó, megbízható, de logisztikai és technológiai problémák adódhatnak vele.
H-II (japán)	kb. 18e USD / kg	Az utolsó sikeres indítás idén januárban volt. A költségek jelentős csökkentésére készülnek.
Falcon 9 (USA/SpaceX)	kb. 5e USD / kg	Nagy műholdak űrbe juttatására használják. Összességében drága, mert csak alacsony pályára állítást teszi lehetővé.
Falcon 1 (USA/SpaceX)	kb. 10e USD / kg	Kisebb, olcsóbb rakéta, 185 km magas Föld körüli pályára állításhoz. Következő indítása 2014-ben várható.

A részt vevő csapatok a költségek csökkentése érdekében természetesen folyamatosan keresik az együttműködés lehetőségét, ezt a verseny szabályzata egyébként lehetővé is teszi számukra. Ennek egyik kézenfekvő módja – éppen drágasága miatt – a hordozóeszköz közös használata lenne. A Puli több indulóval is folytat ez irányú informális, nem hivatalos egyeztetéseket. A legnagyobb esély az ilyen jellegű együttműködésre a White Label Space nevű holland csapattal kapcsolatban mutatkozik, bár megegyezésről még korai lenne beszélni.

Lépésről lépésre

Az Indexnek nyilatkozó Dr. Pacher Tibor szerint a szponzorhiány a mezőny többségének ugyanúgy gondot okoz, ezért ez egyelőre nem jelent feltétlenül hátrányt a Puli Space Technologies számára. „A baby steps stratégiát követjük, vagyis mindig csak a következő fázisra koncentrálunk, és ahhoz igyekszünk összegyűjteni az erőforrásokat. Jelen pillanatban úgy tűnik, saját vagyonunkra, szponzoraink támogatására és a magánszemélyek eddigi hozzájárulására támaszkodva nagyjából még fél évig tudjuk finanszírozni a tevékenységünket. Abban bízunk, hogy lépésről lépésre elért eredményeinkkel egyre tehetősebb támogatókat nyerünk meg ügyünknek” – mondta a csapatvezető.

A Puli a céges szponzoráció mellett a közösségi adakozásra is épít. 2010 őszén ebből a megfontolásból indította el magánszemélyeknek szóló Kis Lépés Klubját, amelynek tagjai eddig kb. 2,6 millió forintot adományoztak. Kissé meglepő, hogy nemcsak Magyarországról, hanem Nyugat-Európából és a tengerentúlról is érkeztek felajánlások.

A magyar csapat, amely a küldetés tapasztalatait felhasználva idővel jól működő vállalkozássá kíván válni, nem csupán külső forrásokból szeretné fedezni a felmerülő költségeket. A projekt során kifejlesztett technológiai megoldások egy része az elképzelések szerint termékké fejleszthető, ami jelentős bevételeket generálhat. A Puli első ilyen, kidolgozás alatt lévő terméke egy térinformatikai rendszer lehet, amely a műholdas földmegfigyelésből származó adatokra támaszkodik.

A pénz és a kapcsolatok versenye?

A GLXP bírálói úgy vélik, a csapatok között nem elsősorban technikai verseny zajlik, hanem sokkal inkább a pénz és a kapcsolatok versenye. Ezzel összefüggésben nemrégiben egy összeesküvés-elmélet is napvilágot látott, amely a favoritnak tartott amerikai Moon Express mögött álló emberek kapcsolatrendszerét firtatja. Bob Richards, a csapat alapítója közeli barátja a versenyt kiíró X Prize alapítvány elnökének, Peter Diamandisnak. Ezenkívül a Moon Express küldetését támogató dúsgazdag internetes vállalkozó, Naveen Jain is tagja az alapítványi tanácsának, amit az elmélet szerzője felettébb gyanúsnak tart.

A verseny tisztaságát a fentiek ellenére kevesen kérdőjelezik meg. Dr. Pacher Tibor a biztos anyagi háttérrel rendelkező csapatok előnyét egyelőre messze nem tekinti behozhatatlannak, hiszen tudomása szerint 2013 vége előtt senki sem tervez indulást. A Pulit jelenlegi készültségi foka alapján az alapító és egy független értékelés is a középmezőnyhöz sorolja, ám a magyar csapat az elkövetkezendő hetekben kezdődő tesztsorozat sikerétől függően rövidesen feljebb léphet a rangsorban.