A német repülési és űrrepülési központ (DLR) vezetői szerdán közölték, hogy működésképtelen röntgenteleszkópjuk, a Rosat a bolygó felszínétől már csak kevesebb mint 240 kilométerre kering, és részben elég, illetve darabokra szakad a sűrű légkörbe érve.
Rosat
Fotó: dlr.de
A DLR számításai szerint a Rosat valamikor október 22. és 23. között lép be a sűrű légkörbe óránként 28 ezer kilométeres sebességgel. A pontos időt és a becsapódás helyszínét azonban képtelenek előre jelezni a szakemberek, olyannyira, hogy plusz-mínusz két nap is lehet az eltérés a mostani becsléstől. A Rosat orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjed, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda töredékei Kanadától Dél-Amerikáig bárhova leeshetnek.
A 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra eshet szét és csapódhat be a Földön. A röntgentávcsövet ugyanis komoly hővédő burkolattal szerelték fel, és ez megvédi a súrlódástól keletkező óriási hőtől. A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült. Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.
Annak az esélye, hogy Németországban landolnak a hosszú évek óta már csak űrszemétként keringő mesterséges égitárgy törmelékdarabjai, 1 az 580-hoz. Egy a 2000-hez az esély arra, hogy a becsapódó műhold miatt ember sérül meg, de a Föld hétmilliárd lakosa egyénenként egy a 14 ezer milliárdhoz eséllyel számíthat arra, hogy éppen őt találja el valamelyik darab.
A Rosat lehetséges három pályája (kattintson a nagyobb képért!)
Fotó: dlr.de
Az 1990-ben, a floridai Cape Canaveralból felbocsátott és 1999-ig működő űrteleszkóp mintegy 110 ezer csillagot és szupernóvát térképezett fel. Megfigyeléseit 585 és 565 kilométeres magasságú elliptikus pályán végezte, s 90 perc alatt kerülte meg a Földet. Mivel nincs hajtóműrendszere, a Földről nem tudják irányítani a visszatérését.
Mit adott nekünk a Rosat? Például az Univerzum csillagmilliárdjainak e gyönyörű röntgenfotóját.
Fotó: dlr.de
Még nincs egy hónapja, hogy heteken át izgalomban tartott a Föld lakosságát egy kiszolgált amerikai műhold lezuhanása. Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műholdat 1991-ben bocsátották fel, s 2005 óta nem üzemelt. A hat tonna tömegű UARS szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, s nagy része el is égett a légkörben. Összesen 495 kilogrammnyi törmelék érte el a Föld felszínét, s a darabok 480-1300 kilométeres sávban szóródtak szét a Csendes-óceánban, távol minden szárazföldtől.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
