További Űrkutatás cikkek
Egyedülálló adatok értelmezésére nyílik lehetőségük magyar geofizikusoknak, akik az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm (Raj) földmegfigyelési küldetésében vesznek részt. A Swarm fejlesztése az ESA Élő Bolygó elnevezésű programjának része. Az Európai Űrügynökség három űreszköz felhasználásával a geomágneses térnek és időbeli alakulásának eddigi legpontosabb felmérését végezheti el. Ennek révén a kutatók elmélyíthetik a Föld belsejével és a Föld körüli térség fizikai állapotával kapcsolatos ismereteiket is.
A Földet megfigyelő három mesterséges holdat a tervek szerint az év második felében bocsátják fel, és 400-550 kilométeres magasságban fognak keringeni. A raj mindhárom tagja sarki pályán fogja megkerülni a Földet. Repülési útvonaluk lehetővé teszi, hogy a kutatók ne csupán vízszintes irányú változásokat mutassanak ki a két alsó műhold egymáshoz közeli helyzetéből kiindulva, hanem a harmadik, magasabban keringő szatellit segítségével a függőleges változásokat és mozgásokat is megfigyelhessék, például az elektromosan töltött részecskék felfelé áramlását.
Az Európai Űrügynökség három műholdját egymást kiegészítő műszerekkel szerelték fel, többek között magnetométerrel, gyorsulásmérőkkel, elektromostér- és plazmaműszerekkel, csillagkamerákkal és GPS-vevőkkel. Ezzel a Swarm hozzájárul az ionoszféra, a termoszféra és az űridőjárás pontosabb megismeréséhez is, de a program fő célja a geomágneses tér eredetének és változásainak alaposabb feltárása.
Verő József akadémikus szerint a műholdak pályáját és műszerezettségét is úgy tervezték meg, hogy képesek legyenek a globális változás különböző hatásainak kimutatására is. Verő hozzátette, hogy ez a globális zivatartevékenység megfigyelésére is lehetőséget kínál – a villámok száma ugyanis erősen függ a hőmérséklettől –, de a műholdakon elhelyezett gyorsulásmérőkkel a talajvízszint ingadozása is kimutatható.
Nem ez az első közös misszió
A körülbelül négy évig tartó küldetés számtalan lehetőséget kínál a geofizikusoknak. A közelmúltban ezek kihasználására bátorította a magyar szakembereket Hermann Lühr, az MTA tiszteleti tagja, aki Sopronban, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetében tett látogatásán részletesen beszámolt a Swarm-misszióról.
Az Európai Űrügynökség és a szervezetben társult tagsággal rendelkező Magyarország közötti eredményes együttműködést már több sikeres program fémjelzi. Ezek közé tartozik a CLUSTER, az ESA egyik legeredményesebb űrkutatási missziója. Ennek keretében 2000-ben négy műholdat állítottak pályára, amelyek a részecskék és az erőterek mérésével lehetővé tették a földi magnetoszféra térbeli szerkezetének megismerését.
A műholdakon tizenegy különböző műszer folyamatosan vizsgálja azokat a fizikai paramétereket - például a töltött részecskék számát, a hőmérsékletet, a mágneses és elektromos térerősséget -, amelyek a naptevékenység függvényében változnak. Az MTA tájékoztatója szerint a CLUSTER programban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének kutatói a mágneses tér és az energikus részecskék fluxusát (áramlását) mérő műszerek adatainak tudományos feldolgozásában vesznek részt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
