Miért ilyen száraz a Föld?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Azt gondolhatnánk, hogy a Földön nincs hiány a vízből, a bolygó tömegének mégis mindössze egy százalékát adja a víz, amelyet valószínűleg üstökösök és kisbolygók szállítottak ide nem sokkal a kialakulása után. A jelenleg elfogadott elmélet szerint a Naprendszer bolygói egy nagy por- és gázkorongból, úgynevezett protoplanetáris korongból alakultak ki több milliárd évvel ezelőtt. Ez alapján azonban a Földön sokkal több víznek kellene lennie, mint amennyit látunk. A korai Naprendszerben a hőmérsékletnek ugyanis elég alacsonynak kellett lennie ahhoz, hogy a korongban lévő víz jég formájában kondenzálódjon, vagyis a Föld elméletileg vízben gazdag anyagokból állt össze.
De akkor miért olyan kevés a vizünk? A legújabb, Rebecca Martin és Mario Livio, a baltimore-i Space Telescope Science Institute munkatársai által végzett elemzés szerint a Föld sziklás törmelékből alakult ki egy forró és száraz régióban, az úgynevezett hóhatáron belül. A hóhatár - vagyis az a távolság, amelyen túl a Nap sugárzása már nem elég erős a jég megolvasztásához - jelenleg a Mars és a Jupiter pályája között húzódik. A korábbi modellek szerint a hóhatár 4,5 milliárd évvel ezelőtt sokkal közelebb volt a Naphoz, mint ma. A kutatók azonban azt állítják, hogy akkoriban sem húzódott a földpályán belül, és ez megmagyarázza a belső kőzetbolygók, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars viszonylagos szárazságát.
A halott zóna
A korábban elfogadott elmélet szerint a protoplanetáris korong belső részének anyaga ionizált állapotban volt. Ez az anyag a Napba hullott, felfűtve a korongot, és távolra tolva a hóhatárt. De a por és gáz mennyiségének csökkenésével a hőmérséklet is csökkent, és a hóhatár a földpályán belülre húzódott, mielőtt a bolygónk kialakulhatott volna.
Az új vizsgálat szerint azonban a fiatal csillag körül lévő korong anyaga a még gyenge sugárzás miatt nincs teljesen ionizált állapotban, és egy átlagos csillag esetében a korong sűrűsége sem elég nagy az ionizációhoz. A csillagba így nem hullik jelentős mennyiségű anyag. A felhalmozódó porból, gázból és jégből egytized és néhány csillagászati egység között létrejön egy halott zóna, amely egyfajta dugóként megakadályozza a kívül keringő anyag befelé sodródását, annak sűrűsödését okozva. A gravitációs összehúzódás ezután felmelegíti a sűrű anyagot és a rajta kívül lévő tartományt, minek következtében a jégből álló szemcsék elpárolognak.
Az új eredmények szerint a Napnál ez a halott zóna néhány tized csillagászati egység távolságban volt, így a Föld a forró, sűrű régióban alakult ki, ezért nem borítja vastag vízréteg a bolygónkat. A kutatók mindazonáltal figyelmeztetnek arra, hogy a kapott eredmény nem általános érvényű, mivel az anyagkorong minden fiatal csillag körül más és más, vagyis nem változtat jelentősen a lakható világok kialakulásának számított esélyén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
