Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Rejtélyes részecske felelős a felmelegedésért?

2012.09.10. 19:27

A más részecskék tömegéért felelős Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban - állítják brit kutatók, akik elméletüket az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) tesztelik majd.

Átlagosan galaxisonként évente egy-egy csillag robban fel. Ez kétféle módon történhet - amikor két távoli nap egybeolvad, és a történéseket nagy mennyiségű energia robbanásszerű felszabadulása kíséri, de előfordulhat az is, hogy a Napnál nagyobb csillag "összeesik", szupernóvává válik. A jelenség a világegyetem legnagyobb rejtélyei közé tartozik, amelyet nem lehet megmagyarázni az általánosan elfogadott fizikai törvényekkel.

Charles Wang, az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint egy egészen újfajta részecske lehet felelős a második típusú csillagrobbanásért.

"A csillagok hatalmas nukleáris erőművekként működnek, folyamatosan átalakítva a hidrogénatomokat héliumatomokká. Az átalakulás során keletkező energia tartja fenn azt a nyomást, amely meggátolja, hogy a napok túlsúlyossá váljanak" - magyarázta Charles Wang. Idővel azonban a héliumatomok nehezebb atomokká - oxigénné, szénné és vassá alakulnak át, és a konvertálási folyamat során a csillag magjában óriási mennyiségű energia szabadul fel.

"Korábban azt feltételeztük, hogy a csillagok szívében képződő energia robbantja szét a nap külső burkát. Az elmúlt évtizedek során azonban bebizonyosodott, hogy ez az energia nem elegendő a robbanáshoz" - fogalmazott Charles Wang, hozzátéve: elképzelései szerint a világegyetem legelementárisabb részecskéihez tartozó, a Higgs-bozonhoz hasonló részecske "működik" a csillagokon belül, biztosítva a felrobbanásukhoz szükséges energiát.

A hosszú nyárért is felelősek

Az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint a szupernóva-robbanások gyakoriságából a globális felmelegedésre is lehet következtetni. Amikor egy csillag felrobban, iszonyatos mennyiségű kozmikus sugárzás képződik, ez befolyásolja az űridőjárást, "beárnyékolva" a kozmoszt.

"Minél több a felhő a világűrben, annál alacsonyabb a Föld légkörének a hőmérséklete. Ily módon a globális felmelegedés összefüggésben lehet a ritkább csillagrobbanásokkal. Nem tudjuk befolyásolni a csillagok robbanását, ám ha megértjük annak folyamatát, pontosabban jósolhatjuk meg, hogy mikor és hol kell számítani ilyen eseményre. Ennek alapján pedig prognosztizálhatjuk, hogy a következő évtizedekben milyen éghajlatváltozásokra kell számítani" - összegezte Charles Wang.