További Űrkutatás cikkek
December hatodikán útnak indul az Atlantis űrrepülőgép, hogy a nemzetközi űrállomásra szállítsa az európai űrügynökség Columbus tudományos modulját, alig egy hónappal a Harmony modul beüzemelése után. A laboratórium újabb helyet foglal el a NASA tizenkét éve épülő sugárzásmérő műszere elől, és egyre valószínűbb, hogy az eddig másfél milliárd dollárba került eszköz úgy fogja egy múzeumban végezni, hogy egyetlen mérést sem végzett el.
Az alfamagnetikus spektrométeren (AMS) közel ötszáz tudós dolgozott 16 ország 60 különböző egyeteméről és kutatóintézetéből. Az 1994-ben indult projekt a kozmikus háttérsugárzás mérésével foglalkozik, és a mostanában különösen izgalmas témának számító sötét anyag és antianyag vizsgálatával. A fejlesztést Samuel C.C. Ting, az MIT egyetem Nobel-díjas professzora vezette, és az amerikai energetikai minisztérium finanszírozta. A műszernek 1995 óta bérelt helye volt az ISS-hez kapcsolható négy laboratórium-modul egyikében.
A sugárzásmérő egyik alkatrésze az olasz űrkutatási intézetben (fotó: Samuel C.C. Ting)
A kétezres évek elején aztán technológiai és pénzügyi problémák lassították le az űrállomás fejlesztését, aminek így vissza kellett venni a költségvetéséből (az ár így is százmilliárd dollár körül lesz, ha teljesen elkészül az állomás), ráadásul beütött a Columbia katasztrófája 2003-ban, ami két és fél évre megállította a NASA űrrepülőprogramját. 2005-ben Bush elnök új irányt szabott az amerikai űrkutatásnak: lecserélni az űrrepülőflottát, embert juttatni a Holdra, majd a Marsra. Az űrállomás bővítése hirtelen kikerült a fókuszból, a még mindig félkész AMS sorsa bizonytalanná vált.
A NASA tervei szerint 2010-ben nyugdíjba mennek a mai húsz-harminc éves űrrepülők, és addig be is fejeződik az ISS felépítése, amihez még tíz fordulóban hordják fel a további alkatrészeket, műszereket és modulokat a teherűrhajók. A Genfben épülő AMS 2008 végén készül el, és jelenleg úgy néz ki, nem jut hely neki sem az űrállomáson, sem az utolsó teherűrhajó-utakon. A minisztérium le is állította a projekt finanszírozását, így az utolsó simítások, és a műszer Amerikába szállításának 75 milliós költségét már a NASA állja.
A félkész AMS (fotó: The Washington Post)
A projektben résztvevő tudósok kétségbeesetten lobbiznak az AMS megmentéséért, a műszer óriási tudományos jelentőségét bizonygatva. A University of Texas Nobel-díjas fizikaprofesszora, Steven Weinberg szerint az AMS egyenesen az egyetlen lehetőség lenne arra, hogy az űrállomáson igazán fontos tudományos kísérleteket folytassanak, amelyek alapvetően írhatják át a fizika törvényeit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
