Iván
9 °C
22 °C

Újabb magyar exobolygó-felfedezés

2007.05.02. 17:05
Szinte minden tulajdonságával kitűnik az eddig ismert 14 hasonló közül a második, magyar kutatócsoport által felfedezett exobolygó - jelenti a hirek.csillagaszat.hu portál. Hatalmas gravitáció, extrém módon elnyújtott pálya: bár a HAT-P-2b-nek érdekes atmoszférája és időjárása lehet, így 440 fényévről nem tűnik túl barátságosnak.

A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ) vezette kutatócsoport újabb különleges exobolygót fedezett fel, ami a HAT-P-2b elnevezést kapta. A Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) második "gyermekének" tömege 8,17-szeresen múlja felül a Jupiterét, ezzel az eddig megismert 14 fedési exobolygó közül a legnagyobb. A fedési exobolygók a látóirányunkból nézve elhaladnak központi csillaguk előtt, így elhalványodást okoznak annak fényességében, amit szerencsés esetben detektálni lehet. Az ilyen kicsiny fényváltozásokat keresi a HATNet hat teleszkópja is.

Fedésben

A kutatócsoport első exobolygója, a HAT-P-1b ugyancsak rekorder, írja a Hírek.Csillagászat.hu portál: az eddig talált legkisebb sűrűségű fedési exobolygó. A most felfedezett HAT-P-2b a HD 147506 jelű csillag körül kering, attól körülbelül 0,069 Csillagászati Egység távolságban (1 CSE = 150 millió km). A bolygó a Napunknál valamivel nagyobb csillagát 5,63 nap alatt kerüli meg, s ezzel az eddig ismert leghosszabb periódusú fedési exobolygó. Sűrűsége nagyobb a Földénél, feltehetőleg főként hidrogénből és héliumból áll. A hatalmas tömegű gázóriás tőlünk mintegy 440 fényév távolságra található.

A HAT-team: Bakos Gáspár, Sári Pál, Papp István és Lázár József

Az excentrikus planéta

A HAT-P-2b a leghosszabb keringési idejű, és leginkább elnyúlt pályán keringő, naprendszeren kívüli fedési planéta, amit eddig találtak. A pálya excentricitására, vagyis megnyúltságára jellemző, hogy ha a Föld ilyen elnyúlt pályán keringene, akkor napközelben olyan közel lenne a Naphoz, mint a Merkúr, naptávolban pedig a Marsig jutna. A meglepően nagy excentricitásra jelenleg még nincs világos magyarázat. Elképzelhető, hogy egy másik bolygó is kering a rendszerben, amely ilyen elnyúlt pályára kényszeríttette a HAT-P-2b-t, de erre jelenleg még nincs egyértelmű bizonyíték, így további kutatások szükségesek. A bolygó a nagy excentricitás miatt szinte parittyaszerűen mozog: a csillag közelében gyorsan, míg csillagtávolban nagyon lassan kering. Emiatt a bolygó nem forog a tengelye körül szinkronban a keringéssel, tehát nem mindig ugyanazt az oldalát fordítja a központi csillag felé.

Brutális gravitáció

Ha kicsivel nagyobb lenne a tömege, akkor a bolygó már néha "begyulladna", tehát megközelítené a barna törpe csillagok mágikus 13-szoros jupitertömeg-határát. A felszíni gravitáció 15-szöröse a földinek - ez teljesen egyedi eddig az exobolygók világában! A HAT-P-2b nemcsak a legnagyobb sűrűségű exobolygó, de a Naprendszer kőzetbolygóinak a sűrűségét is meghaladja (míg a Föld sűrűsége 5,52 g/cm3, addig a HAT-P-2B-é 6,6 g/cm3). Ez az égitest jelenleg a legnagyobb sűrűségű ismert bolygó.