Árpád
-2 °C
3 °C

Újabb magyar exobolygó-felfedezés

2007.05.02. 17:05
Szinte minden tulajdonságával kitűnik az eddig ismert 14 hasonló közül a második, magyar kutatócsoport által felfedezett exobolygó - jelenti a hirek.csillagaszat.hu portál. Hatalmas gravitáció, extrém módon elnyújtott pálya: bár a HAT-P-2b-nek érdekes atmoszférája és időjárása lehet, így 440 fényévről nem tűnik túl barátságosnak.

A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ) vezette kutatócsoport újabb különleges exobolygót fedezett fel, ami a HAT-P-2b elnevezést kapta. A Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) második "gyermekének" tömege 8,17-szeresen múlja felül a Jupiterét, ezzel az eddig megismert 14 fedési exobolygó közül a legnagyobb. A fedési exobolygók a látóirányunkból nézve elhaladnak központi csillaguk előtt, így elhalványodást okoznak annak fényességében, amit szerencsés esetben detektálni lehet. Az ilyen kicsiny fényváltozásokat keresi a HATNet hat teleszkópja is.

Fedésben

A kutatócsoport első exobolygója, a HAT-P-1b ugyancsak rekorder, írja a Hírek.Csillagászat.hu portál: az eddig talált legkisebb sűrűségű fedési exobolygó. A most felfedezett HAT-P-2b a HD 147506 jelű csillag körül kering, attól körülbelül 0,069 Csillagászati Egység távolságban (1 CSE = 150 millió km). A bolygó a Napunknál valamivel nagyobb csillagát 5,63 nap alatt kerüli meg, s ezzel az eddig ismert leghosszabb periódusú fedési exobolygó. Sűrűsége nagyobb a Földénél, feltehetőleg főként hidrogénből és héliumból áll. A hatalmas tömegű gázóriás tőlünk mintegy 440 fényév távolságra található.

A HAT-team: Bakos Gáspár, Sári Pál, Papp István és Lázár József

Az excentrikus planéta

A HAT-P-2b a leghosszabb keringési idejű, és leginkább elnyúlt pályán keringő, naprendszeren kívüli fedési planéta, amit eddig találtak. A pálya excentricitására, vagyis megnyúltságára jellemző, hogy ha a Föld ilyen elnyúlt pályán keringene, akkor napközelben olyan közel lenne a Naphoz, mint a Merkúr, naptávolban pedig a Marsig jutna. A meglepően nagy excentricitásra jelenleg még nincs világos magyarázat. Elképzelhető, hogy egy másik bolygó is kering a rendszerben, amely ilyen elnyúlt pályára kényszeríttette a HAT-P-2b-t, de erre jelenleg még nincs egyértelmű bizonyíték, így további kutatások szükségesek. A bolygó a nagy excentricitás miatt szinte parittyaszerűen mozog: a csillag közelében gyorsan, míg csillagtávolban nagyon lassan kering. Emiatt a bolygó nem forog a tengelye körül szinkronban a keringéssel, tehát nem mindig ugyanazt az oldalát fordítja a központi csillag felé.

Brutális gravitáció

Ha kicsivel nagyobb lenne a tömege, akkor a bolygó már néha "begyulladna", tehát megközelítené a barna törpe csillagok mágikus 13-szoros jupitertömeg-határát. A felszíni gravitáció 15-szöröse a földinek - ez teljesen egyedi eddig az exobolygók világában! A HAT-P-2b nemcsak a legnagyobb sűrűségű exobolygó, de a Naprendszer kőzetbolygóinak a sűrűségét is meghaladja (míg a Föld sűrűsége 5,52 g/cm3, addig a HAT-P-2B-é 6,6 g/cm3). Ez az égitest jelenleg a legnagyobb sűrűségű ismert bolygó.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?