A Centaurus A galaxist a Chandra röntgenteleszkóppal, a Very Large Array antennarendszerrel, és az európai űrügynökség Wide-Field Imager műszerével vizsgálták - írja a hírek.csillagászat.hu portál.
A felvétel legmarkánsabb részlete a galaxismagban található fekete lyukból kiáramló részecskék egymással ellentétes irányú nyalábjai, melyek közül az egyik részben, a másik teljes egészében látható. Hosszuk eléri a 13 ezer fényévet. A Centaurus A az egyik legközelebbi aktív galaxis, melynek középpontjában ilyen kilövelléseket produkáló fekete lyukak találhatók. Az elképzelések szerint a kiáramlásoknak fontos szerepük van a központi fekete lyukból származó energia szétterítésében az anyagalaxison belül, ezen keresztül pedig a benne zajló csillagkeletkezési folyamatok szabályzásában.
A Centaurus A-ról különböző hullámhossztartományokban készült felvételek, és az azok kombinálásából született kép
A kiáramlások röntgensugárzását a mágneses erővonalak mentén spirális mozgást végző elektronok sugárzása szolgáltatja. Mivel ez gyorsan csökkenti az elektronok energiáját, azoknak újra és újra fel kell gyorsulniuk, különben a kiáramlás röntgensugárzása gyorsan elhalványulna. A kilövellésekben megfigyelhető csomósodások jelzik azokat a helyeket, ahol a részecskék gyorsítása jelenleg zajlik. Tanulmányozásuk segíthet annak megértésében, hogy milyen módon gyorsulnak fel az elektronok közel fénysebességre. A kiáramlások belső, a fekete lyukhoz közeli részeit egyértelműen a csomók dominálják, melyeket valószínűleg a részecskesugarak lökéshullámai hozták létre. A központtól távolabb működő gyorsítómechanizmus egyelőre még nem tisztázott.
A Chandra röntgenteleszkóp felvétele a hírek.csillagászat.hu magyarázó felirataival
A felvételen sok száz pontforrás is megfigyelhető. Ezek nagy része olyan kettős, melynek egyik komponense egy kis tömegű fekete lyuk, a másik pedig egy normál csillag. Ezekben a röntgenkettősökben a kísérőről anyag áramlik át a fekete lyukba, és a rendszer röntgensugárzásának forrása az anyagátadási korong fekete lyukhoz közeli, rendkívül forró része. A felvétel további érdekessége, hogy látható rajta két különösen fényes röntgenkettős, melyekben a fekete lyuk tömege a szokásosnál nagyobb, ennek megfelelően az anyagátadási ráta is nagyobb, mint a többi esetben; ez okozhatja a szokatlanul erős röntgensugárzást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
