A szovjet űrkutatás sikereit idéző helyszínről, a kazahsztáni Bajkonur kozmodrómból indította útjára magyar idő szerint szerda reggel az orosz Roszkoszmosz a GIOVE-A műholdat. Az Európai Unió űrügynöksége, az ESA megrendelésére fellőtt szerkezet a 2008-ban induló európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo első eleme.
A Galileót arra szánja az EU, hogy a most egyeduralkodó rendszernél, az amerikaiak által hadi célokra kifejlesztett GPS-nél, illetve a szintén katonai célokra kifejlesztett orosz GLONASSZ-nál pontosabb földrajzi adatokat szolgáltasson, és a biztonsági okokból sokszor lebutított katonai rendszerekkel ellentétben kereskedelmi célokra is tökéletesen alkalmas legyen.
Frekvenciát foglal
A GIOVE-A a kilövőállványon
Forrás: ESA
A műholdat a brit Surrey Space Technology gyártotta, és kétévesre tervezett pályafutása alatt azokat a navigációs jeleket, illetve az atomórát teszteli majd, amelyek a Galileo rendszer lelkének számítanak. A műhold feladata lesz az is, hogy biztosítsa azokat a frekvenciákat, amelyeket a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség, az ITU az Európai Uniónak osztott ki, hogy elkerüljék az amerikai és az orosz rendszer által kibocsátott rádiójelekkel való interferenciát.
A teljes rendszer 3,4 milliárd euróba kerül, és ha elkészül, harminc műholdból áll majd. A műholdak rendszeresen elrepülnek majd a Föld lakott területei fölött, és az ESA képviselői azt állítják, pontosabb és megbízhatóbb jeleket szolgáltatnak, mint a fő konkurens GPS.