Március 19-én minden idők legfényesebb gammavillanását detektálták. A kataklizma optikai utófénylése maximumában 5,76 magnitúdós fényességet is elért, a tőlünk 7,5 milliárd fényév távolságra lezajlott jelenséget szabad szemmel is látni lehetett. A rekorder villanás, amely a GRB 080319B jelzést kapta, felkeltette a csillagásztársadalom érdeklődését. A halványodó utófénylésre április 7-én a Hubble Űrteleszkópot is ráirányították. A csillagászok azt várták, hogy végre megláthatják a galaxist, amelyben a kitörés történt, azonban a GRB utófénye még mindig elnyomja a távoli csillagváros fényét.
A tudósokat meglepte a GRB ilyen mértékű fényessége, mert eddigi tapasztalataink alapján a fényesebb gammavillanások gyorsabban halványulnak el. A GRB 080319B lassú halványodását nem tudják egyelőre megmagyarázni a kutatók, nem tudni, hogy mi táplálja 19 nappal a robbanás utáni fényességet. A Hubble legközelebb májusban fog felvételeket készíteni a kitörés maradványáról, amelyek így elengedhetetlen fontosságúak lesznek a GRB 080319B viselkedésének megértéséhez. Jelenlegi elméleteink szerint a hosszú ideig tartó gammakitörések oka egy nagyon nagy tömegű, akár 50 naptömegű csillag halála. Egy ilyen kataklizma (hipernóváknak is szokták hívni őket) sokkal hatalmasabb energiát szabadít fel, mint egy átlagos szupernóva-robbanás. Emellett a szélsőséges fényességnek az is az oka, hogy a robbanás energiájának jelentős része fókuszált sugárnyalábban távozik, és ha ez éppen a Föld felé irányul, akkor a hirtelen felfénylő csillag sokkal fényesebbnek látszik, mint más irányokban.