A Hold és közvetlen kozmikus környezetének tudományos célú vizsgálata csak a műszertesztek elvégzése után kezdődik el, de a szonda már küldött tesztképeket. A lenti fotó 2007. október 5-én készült a nagylátószögű kamerával, a képen a háttérben levő Hold mellett jól látszanak a kamera által belátott részegységek is, mint például a nagyteljesítményű kommunikációs antenna. A Hold északi sarkvidékéről készített kép főleg a Földről nem látható oldalt mutatja, de több nevezetes kráter is felismerhető, mint például a magyar származású Nobel-díjasról elnevezett Zsigmondy-kráter.
Október 9-én, magyar idő szerint éjjel 23:36-kor a Selene Hold körüli pályára állította az Rstar elnevezésű kis segéd-szondát, amely reléholdként elsősorban a kommunikációt segíti. Három nappal később a másik kis segéd-szonda is pályára állt égi kísérőnk körül.
Október folyamán további, az előzőeknél még részletesebb képeket tettek közzé a Hold déli és északi pólusa környezetéről, amelyek a Selene nagylátószögű, 3,2 megapixeles detektort tartalmazó kamerájával készültek. A felvételek hasonló felbontásúak, mint a NASA Clementine űrszondája által készített holdfotók, ami azt is jelzi, hogy a kamera üzemszerű működése nagyon jó felbontású, részletekben gazdag felvételeket fog szolgáltatni.
Kínai képek is lesznek
A kínaiak is a Holdat akarják megfigyelni. Az október 24-én startolt első kínai Hold-szonda, a Csang-o ji-hao (Holdistennő 1) vasárnap a terveknek megfelelően pályára állt a Hold körül. Az eszköz várhatóan november végén küldi haza a Hold felszínéről készített első képeket. Az egy évre tervezett küldetés során a feladata többek között az égitest felszínének feltérképezése lesz háromdimenziós felvételekkel és a Hold porának elemzése. Kína egyébként 15 éven belül embert is küldene a Holdra.