A Hold keletkezése után több kisbolygó is keringhetett a Föld körül írja a New Scientist. Az égi kísérők több százmillió évig lehettek láthatóak a Hold mellett az égbolton.
A tudomány jelenlegi állása szerint a Hold 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy Mars méretű objektum ütközött a Földnek. A kaliforniai NASA Ames Kutatóközpont kutatói új, az eddigieknél pontosabb modellel vizsgálták, hogyan zajlott ez a folyamat. A modell szerint a katasztrófa következtében nemcsak a Hold, hanem több kisebb objektum is a Föld kísérőjéül szegődött.
Ezek a – szaknyelven tágabb értelemben trójainak is nevezett – kisbolygók elfoglalták a Föld és a Hold két stabil Lagrange-pontját, vagyis azokat a pontokat, ahol a kis objektum a két nagyobb égitest együttes gravitációs vonzása ellenére viszonylag stabil pályán maradhatott. A Lagrange-pontok közelébe került kisbolygók akár több százmillió évig ott maradhattak. Ezalatt aztán a gravitációs erők enyhén megváltoztatták a Föld pályáját, és a kisbolygók destabilizálódtak: vagy elszakadtak a Földtől vagy a Földbe, esetleg a Holdba zuhantak.
Hasonló eredményre jutott egy másik intézet tudósa is. Matija Cuk, a kanadai University of British Columbia szerint a néhány tíz kilométer átmérőjű aszteroidák lehettek a legmakacsabb trójai kisbolygók: ezek a Hold keletkezése után akár egymilliárd évig keringhettek a Föld körül. "Úgy nézhettek ki az égbolton, mint a Vénusz, mint egy nagyon fényes csillag" – mondta a lapnak a kutató.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
