A Hubble űrteleszkóp és földi távcsövek adatainak összevetésével fény derült a bolygón 2007 tavaszán megfigyelt heves vihar részleteire és okára - jelentette a hírek.csillagászat.hu portál.
A 2007 márciusában kitört, sok ezer km átmérőjű jupiteri vihar keletkezésének vizsgálata arra utal, hogy a Jupiter belső hőjének fontos szerepe van a bolygó légkörében jelentkező zavarok kialakulásában. A ritkán jelentkező kitörés (hasonló jelenség utoljára 1990-ben, előtte pedig 1975-ben volt látható) körülményeinek tisztázásával jobban megérthetjűk a bolygó légkörének sűrű felhők által rejtett mélyebb rétegeinek viselkedését. A felfedezés nagy jelentőséggel bír a földi viharok keletkezésének megértésében is, hiszen a Jupiter nagy léptékű természetes laboratóriumként lehetővé teszi a változatos légköri kölcsönhatások tanulmányozását.
Infravörös kép, és a Hubble felvétele a Jupiterről a vihar alatt.
Agustin Sánchez-Lavega (Universidad del País Vasco egyetem) és munkatársai a Hubble űrtávcső, a Hawaii infravörös teleszkóp, valamint kanári-szigeteki és egyéb kisebb távcsövek hálózatának adatait vetette össze a tavalyi vihar kitörését és fejlődését vizsgálva. Az infraképen feltűnően fényes gázgomolyokról kiderült, hogy valójában olyan viharrendszerek, melyeket a Jupiter mélyebben fekvő részeiből kitört vízfelhők váltottak ki, miközben friss víz- és ammóniajég-keveréket fecskendeztek 30 kilométeres magasságba, a látható felhőrendszer fölé. A viharok egy óriási futóáramlásban 600 km/h sebességgel mozogtak. A légköri zavar modellje arra utal, hogy az áramlás mélyen benyúlt a Jupiter légkörébe: a legalja mintegy 100 km mélyen húzódhatott a felhők alatt; ott, ahova a Nap sugárzásából már semmi nem jut le a felhők fényelnyelése miatt - ez pedig egyértelműen a belső hő általi gerjesztést jelzi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
