Krikaljovot 1985-ben választották ki az űrhajósnak jelentkezők közül, alapkiképzését pedig 1986-ben fejezte be. Kétszer járt a Mir űrállomáson, és kétszer repült amerikai űsiklókkal. Ő volt az utolsó szovjet űrhajós, és 2000-ben tagja volt az ISS első legénységének is. Mint ismeretes, Krikaljov és amerikai kollégája, John Phillips féléves küldetésük végeztével, októberben térnek vissza Földre.
A mostanáig érvényes 747 napos, 14 órás, 14 perces és 11 másodperces rekordot az orosz Szergej Avgyejev tartotta hat év óta. A leghosszabb egyhuzamban történő repülést, 437 napot és 17 órát a szintén orosz Valerij Poljakov állította be.
A The New York Times minapi cikke szerint erősen megkérdőjelezhető, milyen tudományos értéke van a 400 kilométeres magasságban keringő ISS-nek. Hozadékát össze sem lehet hasonlítani az űrbe telepített teleszkópokéval és a távoli bolygókat kutató űrszondákéval.
Ha ma eltűnne az ISS, valószínűleg nem érné nagy veszteség a tudományt, az űrsiklóprogram azonnali leállítása azonban 40 milliárd dolláros megtakarítást eredményezne a lap számításai szerint.
Jöttek látogatók
Július végén a Discovery volt az első űrsikló, amely a Columbia 2003-as katasztrófája óta elhagyta a Földet, és felkereste az ISS-t. A közel két és fél éves felkészítés ellenére komoly sokkot okozott, hogy ismét szigetelés vált le a külső üzemanyagtartályról, illetve repülés közben kellett javítgatni a Discoveryt.