Kapcsolódók (1)
Lezuhant a legnagyobb műhold
Elsüllyesztették kedden a világ legnagyobb polgári célú távközlési műholdját, mert a két héttel ezelőtti fellövésekor nem tudták a megadott geostacionárius pályára állítani. A több mint öttonnás Astra-1K a Csendes-óceánba zuhant kedd hajnalban.
Elsüllyesztették kedden a világ legnagyobb polgári célú távközlési műholdját, mert a két héttel ezelőtti fellövésekor nem tudták a megadott geostacionárius pályára állítani. A több mint öttonnás Astra-1K a Csendes-óceánba zuhant kedd hajnalban.
Japán feladta első bolygóközi misszióját, miután nem sikerült feléleszteni a Mars felé tartó űrszondát. A Nozomi eredetileg 1998-ban pályára állhatott volna, de a sorozatos meghibásodások eltérítették.
A szakembereknek a várakozások ellenére nem sikerült a Nozomi (japánul: remény) nevet viselő szondát a Mars felé tartó pályára irányítaniuk, közölte a japán űrkutatási hivatal (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA). A szonda eredeti feladata szerint a következő héten érte volna el a bolygót.
„Kútba esett a küldetés, nem fogjuk felderíteni a Marsot” – idézte a JAXA szóvivőjének, Junichi Moriumának szavait a BBC. A keddi próbálkozások során csaknem teljesen elhasználták a szonda üzemanyagtartalékát.
Nem fog lezuhanni
A fedélzeti elektronika meghibásodásának kiküszöbölésére tett utolsó kísérletek kudarcot vallottak, és a szondát a nyílt űr felé irányították. Ez elejét veszi annak, hogy a Nozomi lezuhanjon a Marson, és ezzel esetleg elszennyezze a felszínét, amely egykor életformáknak adhatott otthont.
Annak esélyét, hogy a szonda a Marsba csapódjon, az utolsó iránymódosításokkal sikerült egy százalékról csaknem nullára levinni. Az irányítóközpont most más feladatokra, például a naptevékenység megfigyelésére készíti fel a szondát.
Évvégi csúcsforgalom
Az eredeti terv szerint a szonda már 1998 októberében érte el volna úticélját. A Nozomi vesztét az okozta, hogy hibás funkciók miatt letért pályájáról, és túl alacsony keringési pályára került. Az évek során kétszer, a Föld közelében lendítettek rajta, viszont a Napból érkező sugárzás végzetesen megrongálta.
Az európai Mars-Express és az amerikai Mars Global Surveyor illetve Mars Odyssey szondákkal ellentétben a Nozominak nincs leszállóegysége, hanem keringési pályára állt volna a bolygó körül.
Innen figyelhette volna a Mars topográfiáját és atmoszféráját, miközben a napszelet is vizsgálta volna. Az ESA Mars-Express szondája karácsony első napján száll le a Marson. Az amerikai szonda érkezését az év végére várják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
