![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
A technikai akadályok már elhárultak, de az alapjáraton 650 millió eruróra tervezett költség az egyre újabb műszerek beépítésével eléggé megugrott, és ma már 1,2 milliárdnál jár. Ennyi pénze viszont nincs az űrügynökségnek a programra, az ExoMars fő támogatói, az olaszok kijelentették, hogy nem adnak több pénzt a fejlesztésre, más ország pedig egyelőre nem ugrott be kisegíteni az ESA-t.
Az első halasztás után 2011 novemberére kitűzött indulás így már biztosan meghiúsul, és mivel a Mars felé induló űrjűrműveket mindig a két bolygó közeli állásánál indítják, 2013 februárjáig nincs is esély rá, hogy elinduljon az ExoMars. A marsjáró, aminek elsődleges feladata a marsi élet nyomainak felkutatása lenne, a Naprendszert feltérképező Aurora program mellett az európai űrügynökség legnagyobb szabású programja.
A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint két út mutatkozik a projekt megmentésére: vagy a robotra kerülő műszerek megtizedelésével lenyomják a költségeket, vagy plusz támogatást szereznek az orosz vagy az amerikai űrhivataltól. A NASA már egyébként is beszállt két műszer fejlesztésébe, bár mostanában ők is anyagi gondokkal küzdenek, és a saját következő marsjárójuk, a Mars Science Laboratory költségeivel is túllépték a keretet.
Európai űrjárműnek még sosem sikerült leszállni a vörös bolygó felszínére. Az eddigi egyetlen próbálkozó, a Beagle 2 robot 2003-ban megsemmisült landolás közben az atmoszférában – igaz, a robotot szállító Mars Express műhold azóta is folyamatosan küld nagy felbontású képeket a bolygóról, így nem volt teljes kudarc a küldetés.