A felfedezők Mark Swain és Gautam Vasisht, a pasadenai Caltech, valamint Giovanna Tinetti, a londoni University College London csillagászai voltak. A tudósok a Hubble Űrteleszkóppal vizsgálták a tőlünk 63 fényévre található, HD 189733b jelű, a Jupiternél valamivel nehezebb gázóriást. A Földről nézve az égitest légköre megszűri a csillagjának a fényét, a különböző molekulák pedig más hullámhosszú fényt nyelnek el. A kutatók ezt elemezve következtettek arra, hogy a bolygón nagyobb mennyiségű metán található, és először szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy léteznek szerves molekulák a Naprendszeren kívül is.
Korábban már vízpárát is találtak a HD 189733b-n, és a kutatók munkájuk során megerősítették ezt a felfedezést. A metán és a víz jelenléte ellenére igen valószínűtlen, hogy bármilyen formában létezne élet a bolygón, az égitest ugyanis nagyon közel kering a csillagjához. Sara Seager, a MIT csillagásza éppen ezért a lapnak nyilatkozva meglepőnek nevezte a felfedezést: az égitest csak tizedakkora távolságban kering a csillagtól, mint a Merkúr a Naptól, felszínén 700 Celsius-fok körüli a hőmérséklet. Ilyen forró gázgömbökben a szén általában szén-monoxid, nem pedig metán formájában van jelen.
A felfedezők Nature-ben közölt tanulmánya szerint valamilyen nem ismert kémiai folyamat lehet felelős a metán jelenlétéért. Lehetséges, hogy a metán a hűvösebb légköri területekre koncentrálódik, de az sem kizárt, hogy a bolygó egyszerűen csak nagyon gazdag szénben. A csillagászok ezután kisebb, a Földhöz hasonló exobolygók légkörét fogják vizsgálni.