További Űrkutatás cikkek
A szakemberek a Green Bank-i rádiótávcsõ segítségével minden eddiginél kiterjedtebb keresésbe fogtak, hogy összetett szerves vegyületeket találjanak az intersztelláris térben – írja a hirek.csillagaszat.hu.
A Tejútrendszerben lévõ csillagok közötti látszólagos ürességet valójában változatos formájú , nagyrészt atomos és molekuláris gázból, valamint egy kevés porból álló, csillagközi (intersztelláris) anyag tölti ki. Ebben a térben a molekuláris anyag nem egyenletes eloszlású, hanem nagyrészt óriási felhõkbe tömörülve található. A leggyakoribb csillagközi molekula a hidrogén, kisebb arányban van jelen a hélium és a szén-monoxid, de a felsoroltaknál jóval összetettebb alkotóelemek is léteznek az intersztelláris gázfelhõkben. Mostanra mintegy 150 különbözõ molekulát sikerült már azonosítani a Tejútrendszerben, melyek között komplex felépítésû, szerves - azaz szén- és hidrogénatomokat, valamint esetenként nitrogént, oxigént vagy egyéb atomokat, atomcsoportokat is tartalmazó - molekulák is találhatóak.
A csillagközi térben lévõ molekulák detektálása a részecskék forgásához és alkotó atomjaik rezgéseihez kötõdõ apró energiaváltozás révén történik, a fõként rádióhullámok tartományába esõ sugárzások észlelésével. Az egyes molekulák jól meghatározott vonalsorozatok, ill. sávok alapján mutathatók ki a felvett színképekben, de ezek beazonosítása korántsem egyszerû feladat. A zavaró tényezõk (például az adatokban jelentkezõ zaj, illetve esetenként a földi légkör hatásai) kiküszöbölése után a mérési eredményeket laboratóriumban elõállított spektrumokkal hasonlítják össze, alapos és precíz modellezési eljárás során.
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb molekulakeresõ programját a Nyugat-Virginiában (USA) található, mintegy száz méter átmérõjû rádiótávcsõ, a Robert C. Byrd Green Bank Telescope (röviden GBT) segítségével hajtották végre. A projektben résztvevõ kutatók A. Remijan (National Radio Astronomy Observatory) vezetésével az elmúlt három évben több csillagközi gázfelhõben is találtak szerves molekulákat, sõt, tíz új intersztelláris molekulát is felfedeztek (ami a kutatási idõ rövidségét tekintve eddig egyedülálló teljesítmény).
Montázs a Green Bank Rádiótávcsõrõl és segítségével felfedezett, új molekulákról. Az egyes színek az alábbi atomoknak felelnek meg: szürke - szén, sárga - hidrogén, zöld - nitrogén, piros - oxigén. Az atomok közötti vonalak a kémiai kötések típusait jelzik (B. Saxton, NRAO/AUI/NSF)
Remijan és munkatársai az American Astronomical Society nemrégiben St. Louis-ban megrendezett ülésén tárták a szakma képviselõi elé újabb, grandiózus tervüket. Az eddigi kutatások során a csillagászok mindig egy bizonyos molekula nyomait keresték az intersztelláris térben, Remijanék azonban változtatnának a jól megszokott módszeren. Elképzeléseik szerint a Green Bank Rádiótávcsõ segítségével, a 300 megahertz és 50 gigahertz közé esõ, széles tartományban vizsgálnák át galaxisunk egy-egy szûk tartományát, lehetõség szerint az adott területen lévõ összes molekulatípust kimutatva. A vállalkozás azért jelent különösen nagy kihívást, mert a komplex vegyületek színképe meglehetõsen összetett - most ráadásul nem csak egy adott molekula spektrális jellemzõit kell keresni, hanem a molekulafelhõ teljes színképét analizálva kell meghatározni az alkotóelemek kilétét.
Ehhez a nagy teljesítményû, széles tartományú méréseket lehetõvé tévõ mûszer mellett nagy méretû, az ismert molekulák összes lehetséges laboratóriumi modellspektrumát tartalmazó adatbázisokra, valamint fejlett adatfeldolgozó és modellezõprogramokra is szükség van. A tudomány napjainkra jutott el oda, hogy ezek a feltételek együttesen is rendelkezésre állnak, így a szakemberek belevághatnak a nagyléptékû kutatómunkába. A munkához megfelelõ humánerõforrás is szükséges, ezért Remijan és kollégái azt tervezik, hogy az adatok és a szoftverek nagy része publikus lesz, így más kutatócsoportok is be tudnak kapcsolódni a programba.
Az egyik fõ cél, hogy közvetlenül is sikerüljön kimutatni az élet alapköveinek tekintett aminosavakat a csillagközi anyagban. Meteoritokban és üstökösökben már találtak aminosavakat, az intersztelláris anyagban való jelenlétükre viszont egyelõre csak közvetett bizonyítékaink vannak (egészen pontosan a legegyszerûbb aminosavat, a glicint felépítõ komplex molekulákat sikerült már detektálni néhány felhõben). Az új módszerrel lehetõség nyílhat a közvetlen detektálásra, ami egyúttal bizonyítékul szolgálhat arra is, hogy az ún. prebiotikus alkotóelemek már a csillagkeletkezés legelsõ, sûrû molekulafelhõ fázisában jelen vannak, s késõbb akár bolygók, üstökösmagok anyagába is beépülhetnek. Az amerikai kutatócsoport vizsgálatainak elsõ célpontja a Földtõl mintegy 25 ezer fényévre lévõ, Sagittarius B2(N) jelû felhõ, melynek területén korábban már számos molekulát, köztük összetett szerves vegyületeket is kimutattak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
