"Van vizünk" - közölte a NASA által szervezett tájékoztatón , az Arizonai egyetem kutatója. Most sikerült első ízben megérinteni és "megízlelni" a marsi vizet, fogalmazott William Boynton.
A Phoenix a vörös bolygó északi pólusának fagyott talajából vett mintát robotkarjaival. A mintákat ezután felhevítette, s az így keletkező gázokat elemezve vízgőz nyomaira bukkantak.
A szenzációs bejelentést magyarázva a tudós felidézte, hogy "a vízjég jelenlétére utaló jeleket láttak már a Mars körül keringő Odyssey űrszonda megfigyeléseiben". Később látták az eltűnő jég nyomát a Marson május végén landolt Phoenix önjáró laboratórium egyik mintájáról készült fotókon.
A víz jelenlétéből a kutatók arra következtetnek, hogy egykor szerves élet is lehetett a bolygón. Mint azt Peter Smith, a Mars-misszió tudományos kutatóinak a vezetője elmondta, korábbi elemzések már kimutatták többféle tápanyag, például nátrium, kálium, magnézium jelenlétét a marsi talajban.
Ezek az emberi testben is megtalálhatók, és fontosak az élet kialakulásához. "Egyelőre azonban nincs bizonyítékunk szerves szénvegyületek jelenlétére" - mondta.
A kutatók most megpróbálják felgöngyölíteni a marsi jég képződésének folyamatát, hogy kiderítsék, volt-e valaha folyékony formában víz a bolygón, lehetővé téve akár kezdetleges létformák - mikroorganizmusok - kialakulását.
A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, az eredeti határidőhöz képest öt hónappal - szeptember 30-ig - meghosszabbították a Mars-kutató programot. A hosszabbítás kétmillió dollárral drágítja meg a Phoenix küldetésének eddig 420 millió dollárra rúgó költségét