Az amerikai űrügynökség jelenleg 18500 főállású, és közel 40 ezer külsős, szerződéses munkatárssal dolgozik.
Az évtizedek óta repülő űrsiklók utóda az Orion űrhajócsalád lesz, ami jelenleg a tervezés fázisában van, és ha minden jó megy, az első tesztrepülése 2012-ben lesz, embert pedig a 2014 szeptemberére kitűzött repülésen fog először szállítani (a további tervek: 2015-ben az Altair automata leszállóegység Holdra szállítása, 2019-ben holdraszállás, 2020-tól a Mars-expedíció előkészítése).
Mivel a tervek szerint négy évig nem indul amerikai űrhajó az űrbe, a Kennedy Űrközpont személyzetét a mostani 8000-ről három év alatt 1600-ra csökkentik, majd az Orion első útjára visszahizlalják 3800-ra.
A NASA tanulmánya szerint az elbocsátás előtt álló 6400 dolgozóból nagyjából háromezret valamilyen átképzés után továbbra is foglalkoztatni tud az űrügynökség, 1600-at pedig a nyugdíjazás ment meg a munkanélküli sorstól.
A bejelentés nagy viharokat kavart az amerikai közéletben. Bill Nelson, floridai demokrata szenátor a Bush-kormány elhibázott lépésének tartja az elbocsátásokat, és azt nyilatkozta a Tampa Bay Newsnak, hogy bárki is lesz a következő elnök, az első intézkedései között kellene a NASA leépítését megállítania. Dave Weldon, republikánus képviselő a szenátusban azt javasolta, hogy tízmilliárd dollárral toldják meg a NASA költségvetését (ami jelenleg évi 16 milliárd), hogy lecsökkentsék azt az időt, amíg az amerikai asztronauták orosz segítségre szorulnak az űrutazások során.