Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megvan az ókorban észlelt szupernóva

2006.09.27. 16:00
Kínai asztronómusok időszámításunk szerint 185-ben fényes égi jelenséget figyelhettek meg. A fény nem mozgott, így üstökös nem lehetett, és nyolc hónap alatt teljesen elhalványult. A Houhanshu krónikában feljegyzett jelenségről azóta tudjuk, hogy szupernóva-robbanás volt - most már talán azt is, hogy melyik.

Az Utrechti Egyetem csillagászai egy eddig 10000 évesnek vélt szupernóva-törmelékről, a buborékszerű RCW 86-ról állítják azt, hogy azonos lehet a 185-ben észlelt csillagrobbanás maradványaival. A Kentaur csillagképben található törmelék akkor lett gyanús, amikor a tudósok újra megvizsgálták a NASA Chandra és az Európai Űrügynökség XMM-Newton röntgenműholdjaival.

Az RCW 86 maradványai a robbanás hatalmas erejének köszönhetően terjeszkednek az űrben. A kutatók a törmelékfelhő egyes pontjaira koncentrálva, azok sebességéből és a jelenség méretéből saccolták meg a kozmikus buborék korát. Az új számítások szerint a szupernóva-robbanás nagyjából 2000 éve történhetett, és mivel a helyszín is megegyezik a Houhanshu iratokban leírtakkal, feltételezhető, hogy i.sz. 185-ben a kínai asztronómusok az RCW 86 keletkezésének voltak szemtanúi.

Az RCW 86 (fotó: NASA, ESA)
Csillaghalál
A Napunkál nagyobb, legalább nyolcszor akkora tömegű csillagokat életük végén összeroppantja hatalmas gravitációjuk, majd a csillag maradványai szétszóródnak az űrben. A szupernóvarobbanásként ismert jelenséget erős fény kíséri, a csillag egy rövid ideig még a saját galaxisánál is fényesebben világíthat. Tejútrendszerünkben pl. 1054-ben történt szupernóvarobbanás, a felrobbant csillag Rák-ködként ismert maradványai ma is megfigyelhetők az égen.

A korábban kalkulált 10000 évhez képest 8000 éves eltérést a buborék szokatlan viselkedésével magyarázzák a kutatók. Úgy gondolják, a csillagszél nevű sugárzás egy bizonyos irányba tömörítette a törmelék egy részét, sűrű gázhéjat képezve. "Elképzelésünk szerint a robbanás lökéshulláma lassabban mozgatja ennek a héjnak egyes területeit, az RCW 86 más részei viszont sokkal nagyobb sebességgel terjeszkednek" - mondta Jacco Vink, az utrechti csillagászcsapat vezetője a space.comnak. - "Ez okozhatta az eltérő számítási eredményeket."

A jelenséget Vinkék most tovább vizsgálják, hogy megbizonyosodjanak teóriájuk helyességéről, egyúttal azt is szeretnék megállapítani, hogy mekkora energiamennyiség szabadult fel a csillagközi tűzijátékban.