A talajminta elemzése segítségére lesz a kutatóknak abban, hogy megvizsgálják, vajon a jégréteg megolvadt-e már valamikor, valamint hogy a talaj tulajdonságai kedveznek-e valamilyen életforma kialakulásának.
Az irányító csapat eközben azt mérlegeli, hogy milyen mintát helyezzen következőként a TEGA műszer hevítőkemencéjébe. A mérnökök mechanikai és elektromos hibalehetőségeket fedeztek fel, amikor a múlt hét folyamán egy újabb kemencét utasítottak arra, hogy az ajtóit kinyissa. A művelet nem járt teljes sikerrel, az ajtók csak részben nyíltak ki. Később azt állapították meg, hogy mechanikai hiba okozza ezt a jelenséget, ugyanúgy, mint három másik cellánál. Jelenleg úgy vélik, hogy a másik három nyílásnál az egyik ajtó teljesen, a másik csak részben képes kinyílni, ahogy ez a legelső esetben is történt.
Az elmúlt napok során a földi tesztkörnyezetben végrehajtott próbák alapján úgy tűnik, hogy az ajtók ilyen állása esetén is képesek a robotkarral megtölteni a nyílásokat. Azokat a cellákat, amelyeknek az ajtaja jobban használható, későbbi jégminták befogadására tartják fenn.
Korábban a túl nagy csomókból álló mintát nem sikerült a nyílást védő rácson átjuttatni, így négy napig rázkódással próbálták fellazítani a szemcséket. A mérnökök szerint az a motor, amellyel a vibrációt generálták, szintén okozhatott rövidzárlatot a vezetékeknél. A lehetőség, hogy ezzel a módszerrel újabb zárlatokat idézhetnek elő, fokozott óvatosságra készteti a csapatot.
Az elkövetkező mintavételeknél a talajt más módszerrel helyezik el a kemencék nyílásán. A markolókanálból szitáló mozgással szórják a szemcséket a rácsra, hogy azok könnyebben átjuthassanak rajta.